Reinisch

Leo, osztrák egyiptologus és nyelvész, szül. Osterwitzben1832 okt. 26. Bécsben tanult. 1860. magán-, 1868. rendkivüli és 1872. azegyiptomologia rendes tanára lett a bécsi egyetemen. 1884. a császári akadémiatagjává választotta. Tudományos célokból 1865-80. ismételten beutaztaEgyiptomot és a vele határos országokat. Miksa császárral Mexikóba is elment.Főbb művei: Die ägyptischen Denkmäler von Miramar (Bécs 1865); Diezweisprachige Inschrift von Tabis (u. o. 1866); Aegyptische Chrestomathie (u.o. 1873-75). Mint nyelvész az Egyiptommal határos népek nyelveivelfoglalkozott; ide tartoznak: Die Barea-Sprache (u. o. 1874); Die Nuba-Sprache(u. o. 1879, 2 köt.); Texte der Bilin-Sprache (Lipcse 1883); Wörterbuch derBilin-Sprcahe (u. o. 1888). R. egyik szerkesztője a Wiener Zeitschrift für dieKunde des Morgenlandes c. folyóiratnak.

Reinkens József Hubert, német egyházi iró, ó-katolikuspüspök, szül. Burtscheidban (Aachen mellett) 1821 márc. 1., megh. Bonnban 1896jan. 5-én. Hosszabb ideig gyári munkás volt, azután elvégezvén középiskoláit,teologiát és bölcsészetet tanult Bonnban. 1850. hitdoktor lett Münchenben és1853. rendkivüli, 1857. rendes tanár a boroszlói teologiai fakultáson. 1870.Döllingerrel és társaival fellépett a vatikáni zsinat határozatai ellen és azó-katolicizmus fő vezetője lett. 1873 jun. 4. az ó-katolikusok püspökükkéválasztották Kölnben s Heydekamp jansenista püspök ugyanaz év aug. 11.felszentelte Rotterdamban. IX. Pius pápa 1873 nov. 9-iki enciklikájában azegyházból kizárta. Munkái: De Clemente presbytero Alexandrino (Boroszló 1851);Hilarius von Poitiers (Schaffhausen 1864); Martin v. Tours (Boroszló 1866); DieGeschichtsphilosophie des heiligen Augustinus (Schaffhausen 1866); Aristotelesüber Kunst, besonders über Tragödie (Bécs 1870); Revolution und Kirche(Würzburg 1877); Lessing und Toleranz (Lipcse 1883) stb. V. ö. Beyschlag,Vischof R. und die Altkatholiken (Berlin 1896).

Forrás: Pallas Nagylexikon