Reizner

János, történetiró, szül. Szegeden 1847 jan. 20.Középiskoláit Szegeden, a jogot Budapesten s Pozsonyban hallgatta, 1871. ügyvédlett. 1872. szülővárosa aljegyzőnek választotta. E minőségben a városközigazgatási, politikai s közművelődési ügyeinek vezetésében nagy tevékenységetfejtett ki. Az 1876-iki árvizvédelem alkalmából királyi elismerést, az országoskiállítás alkalmából királyi elismerést, az országos kiállítás alkalmából pedigkoronás arany érdemkeresztet kapott. 1882. főjegyzői állásától megvált és aSomogyi Károly esztergomi kanonok által Szegeden alapított nyilvános könyvtárigazgatását vette át. 1883. a város ujjáalkotása körül teljesítettszolgálataiért a Ferenc-József-rend lovagkeresztjével tüntették ki. ADugonics-társaságnak alelnöke. Buzgó gyüjtésekkel és a város áldozatkésztámogatásával történelmi s régészeti muzeum alapját vetette meg. Történelmi srégészeti közleményei leginkább Szegeden és vidékének multjára vonatkoznak.Önállóan megjelent munkái: Az 1870. évi XLII. t.-c. a köztörvényhatóságok rendezéséről,különös tekintettel Szeged város rendezésére (Szeged 1871); Jelentés Sárosvármegye levéltáráról (Budapest 1881); Történelmi vizsgálatok a zsidók szegediletelepülése körül (Szeged 1885); A kegyúri jog és a szegedi gyakorlat (u. o.1886); A szegedi Somogyi-könyvtár (Budapest 1885); A régi Szeged (2 köt.,Szeged 1884-1887); Magyar pogánykori sírleletek (Budapest 1891); Makó várostörténete (Szeged 1892); Szeged és Délmagyarország (u. o. 1895); Amindszent-algyöi uradalom gazdaságtörténete (Budapest 1896). Szeged városmegbizásából irja Szeged város története címü négy kötetes nagy munkáját.ezenkivül történelmi s régészeti szakfolyóiratokban számos értekezése és másközleménye jelent meg. E lexikonnak munkatársa.

Forrás: Pallas Nagylexikon