Rejtő

Sándor, technikus, műegyetemi tanár, szül. Kassán 1853.Gimnáziumi tanulmányait Kassán és Eperjesen, müegyetemi tanulmányait pedigBudapesten végezte. 1877. gépészmérnöki oklevelet nyert, ezután két éven átállami ösztöndíjjal a szövőipart külföldön gyakorlatilag tanulmányozta.Külföldről hazatérve, kemény Gábor báró földmívelés-, ipar- és kereskedelemügyiminiszter 1880. ideiglenes szakközegül alkalmazta, 1882. pedig iparfelügyelőneknevezte ki. Mint ipari felügyelő a gyáripar fejlesztését, az egyes iparosokközvetlen támogatását és a háziipari tanműhelyek helyett az ipari szakiskolálathozta javaslatba. Hogy eszméit legalább részben megvalósíthassa, megirta 1887.A szövet tartósságának megállapítása c. művét. 1887-től az iparfejlesztéshelyett a gyárvizsgálattal kellett foglalkoznia, miről az 1887. és az 1888. évigyárvizsgálatról szóló jelentései tanuskodnak. A műegyetem mekanikaitechnologia tanszékére 1888. helyettes tanárnak, 1889. rendkivüli és 1890.rendes tanárnak nevezték ki, 1896-ban pedig a szabadalmi tanács tagja lett.Irodalmi működése a már említetteken kivül a következő: A papiros tartósságánakmegállapitása (1891); Utasitás magánosok részére a papirosvizsgálatok végzésére(1893). E Lexikonba a textilipari cikkeket irja. A Magyar Mérnök- sÉpitészegylet Közlönyének 1896. évi folyamában közölte A vas mikroskopikusvizsgálása címü tanulmányait és A mechanikai technologia néhány alaptétele c.munkáját, mely utóbbi külön kiadmányban és német fordításban is megjelent. Szakszerükutatási mellett az iparfejlesztési mozgalmakban is részt vesz, igy azezredéves kiállításon a textil-csoport berendezését és szervezését mintcsoportelnök, a csoport birálatát mint csoportjury-elnök vezette. Ez irányufáradozásáért a III. osztályu vaskoronarenddel tüntették ki.

Forrás: Pallas Nagylexikon