Kisszótár
Címszavak véletlenül
|
relatív atomtömegfizika, kémia
Egy-egy atom tömege nagyon kicsi. Amikor majd kémiai reakciókhoz ki kell mérnünk valamennyit, biztosan nem tudunk közülük 1-2 darabot kiemelni. Olyan pontos mérleget soha nem fognak előállítani, amellyel 1 atom lemérhető lenne. A természettudósok (az IUPAC, azaz az International Union of Pure and Applied Chemistry 1960-ban megrendezett konferenciáján) abban állapodtak meg, hogy a 12C tömegének 1/12 része legyen az a tömeg, amihez minden atom tömegét viszonyítják. Azóta minden táblázat ezeket az értékeket tartalmazza.
Sokan azt gondolhatják, hogy az 1-es tömegszámú H-atom tömegét kellene egységnyinek tekinteni, hiszen annál kisebb tömegű atomot nem ismerünk. Ekkor a tömegszám éppen a relatív atomtömeget adná.
A lényeg tehát az, hogy ha pontosan egységnyinek (azaz 1,0000-nek) vesszük a 1H izotóp tömegét, akkor például nem pontosan 12,0000 a 12C izotóp és nem pontosan 16,0000 a 16O izotóp tömege.
Az eltérő relatív tömegnek az is oka, hogy a proton és a neutron tömege csak az atomon kívül annyi, amennyit a táblázat tartalmaz. Az atomok létrejöttekor nem érvényesül a tömegmegmaradás törvénye. Ekkor ugyanis akkora energia szabadul fel, hogy az jelentős tömeget rabol el a rendszerből. Ezzel a tömeghiánnyal (ún. tömegdefektus) Einstein foglalkozott relativitás elméletében. Az atom relatív tömege azt mutatja meg, hogy az adott atom hányszor nagyobb tömegű a 12C izotóp tömegének 1/12 részénél. A relatív atomtömeg jele Ar, mértékegysége nincs, hiszen viszonyszám. Az alábbi táblázat néhány elem különböző izotópjainak relatív tömegét tartalmazza.
Az elem relatív atomtömege azt mutatja meg, hogy az elem atomjai átlagosan hányszor nagyobb tömegűek a 12C izotóp tömegének 1/12 részénél. Az elem relatív tömegét az izotópok relatív tömegéből és a természetes előfordulásuk százalékos arányából számíthatjuk ki.
Szerkesztette: Lapoda Multimédia Maradjon online a Kislexikonnal Mobilon és Tableten is |
|