Kisszótár


Magyar Magyar Angol Angol
relatív ato... ----

Magyar Magyar Német Német
relatív ato... ----

Címszavak véletlenül



Címszó:
Tartalom:

relatív atomtömeg

fizika, kémia

Egy-egy atom tömege nagyon kicsi. Amikor majd kémiai reakciókhoz ki kell mérnünk valamennyit, biztosan nem tudunk közülük 1-2 darabot kiemelni. Olyan pontos mérleget soha nem fognak előállítani, amellyel 1 atom lemérhető lenne.
Sok információt kapunk az egyes elemek atomjairól már akkor is, ha nem a tényleges (ún. abszolút) tömegüket vizsgáljuk meg, hanem az egymáshoz viszonyított, ún. relatív tömeget.
Kérdés, hogy mit válasszunk egységnyinek, vagyis minek legyen a relatív tömege 1,0000.

A természettudósok (az IUPAC, azaz az International Union of Pure and Applied Chemistry 1960-ban megrendezett konferenciáján) abban állapodtak meg, hogy a 12C tömegének 1/12 része legyen az a tömeg, amihez minden atom tömegét viszonyítják. Azóta minden táblázat ezeket az értékeket tartalmazza.

Sokan azt gondolhatják, hogy az 1-es tömegszámú H-atom tömegét kellene egységnyinek tekinteni, hiszen annál kisebb tömegű atomot nem ismerünk. Ekkor a tömegszám éppen a relatív atomtömeget adná.
Ne feledjük azonban, hogy

  • egy elemnek többféle tömegszámú izotópja is létezik,
  • a proton és a neutron tömege nem pontosan azonos,
  • az atomban lévő elektronoknak is van tömege, ha elhanyagolhatóan kicsi is. Mindezek alapján érthető, hogy miért nem lehet minden elem relatív atomtömege kerek egész szám.

A lényeg tehát az, hogy ha pontosan egységnyinek (azaz 1,0000-nek) vesszük a 1H izotóp tömegét, akkor például nem pontosan 12,0000 a 12C izotóp és nem pontosan 16,0000 a 16O izotóp tömege.

Az eltérő relatív tömegnek az is oka, hogy a proton és a neutron tömege csak az atomon kívül annyi, amennyit a táblázat tartalmaz. Az atomok létrejöttekor nem érvényesül a tömegmegmaradás törvénye. Ekkor ugyanis akkora energia szabadul fel, hogy az jelentős tömeget rabol el a rendszerből. Ezzel a tömeghiánnyal (ún. tömegdefektus) Einstein foglalkozott relativitás elméletében.
Azt is érdekes lenne kiszámítani, hogy vajon mennyire tér el egy-egy elem relatív atomtömege, ha egységnyinek a 1H helyett a 12C tömegének 1/12, a 14N tömegének 1/14 vagy a 16O tömegének 1/16 részét vesszük.

Az atom relatív tömege azt mutatja meg, hogy az adott atom hányszor nagyobb tömegű a 12C izotóp tömegének 1/12 részénél.

A relatív atomtömeg jele Ar, mértékegysége nincs, hiszen viszonyszám. Az alábbi táblázat néhány elem különböző izotópjainak relatív tömegét tartalmazza.

Elem

Izotóp (tömegszám)

Relatív tömeg

Gyakoriság

oxigén (O)

16

15,9949

99,76 %

17

16,9991

0,20 %

18

17,9992

0,04 %

ólom (Pb)

204

203,973

1,54 %

206

206,976

22,62 %

207

205,974

22,62 %

208

207,977

53,22 %

bróm (Br)

79

78,918

50,53 %

81

80,916

49,47 %

Az elem relatív atomtömege azt mutatja meg, hogy az elem atomjai átlagosan hányszor nagyobb tömegűek a 12C izotóp tömegének 1/12 részénél.

Az elem relatív tömegét az izotópok relatív tömegéből és a természetes előfordulásuk százalékos arányából számíthatjuk ki.

 

Szerkesztette: Lapoda Multimédia



Maradjon online a Kislexikonnal Mobilon és Tableten is