Reméle

Nep. János, a bécsi egyetemen a magyar nyelv és irodalomtanára, szül. Budán 1808 nov. 17., megh. Bécsben 1873. Középiskolaitanulmányait Budán végezte, filozofiát a pesti egyetemen hallgatott. 1825.Győrött teologiát tanult, utóbb azonban nyelvi tanulmányokra adta magát. 1838.engedélyt nyert Alsó-Ausztriában tanintézet felállítására, melyben magyarnyelvet és irodalmat tanított. 1841. a bécsi egyetemhez kapott meghivást amagyar nyelv és irodalom tanítására, 1844. a bécsi egyetemen doktorátusi rangotnyert és még ugyanazon évben az egyetem filozofiai fakultásának tagja lett.1847. Albrecht és Vilmos főhercegek tanítója volt a magyar nyelvben. Midőn1848. a bécsi egyetemen a magyar nyelv és irodalom tanszékét rendszeresítették,őt hívták meg ezen katedra betöltésére. Művei: Lehrbuch der ungarischen Sprache(Bécs 1841, 5. kiad.) u. o. 1855); Analyse ungarischer classiker (u. o. 1842);Ungarischer Geschäftsstyl in Beispielen (u. o. 1843); Ungarische Wörtersammlung(Buda 1842); Magyar tiszti irásmód példákban (Bécs 1843); Elemi földirás,különös tekintettel Magyarországra (u. o. 1847); Gyakorlati német nyelvtan (u.o. 1852, németül is megjelent); A csodaorvos és házibarát (u. o. 1846);Musterstücke zur praktischen Erlernung der ungarischen Sprache (u. o. 1855);Magyar és német társalkodó (u. o. 1856, németül is megjelent). 1848. a bécsicsászári akadémia levelező tagjává választotta s ott székét Über die Identitätder Magyaren und Jasygen értekezésével foglalta el.

Forrás: Pallas Nagylexikon