Remellay

Gusztáv, novella-, regény- és ifjusági iró, szül. Pesten1819 jan. 5., megh. u. o. 1866 márc. 31. Szolnokon nevelkedett, hol atyjasóházi hivatalnok volt. A gimnáziumot Pesten és Szegeden végezte. A filozofiátPesten, Vácon és Szegeden, a jogot Egerben tanulta, s joggyakornok volt BattaSamu pestvármegyei főbirónál, majd jurátus Dokus László itélőmesternél. Azügyvédi vizsgát 1840. letette, s még azon évben Pest város tiszteleti alügyészévéválasztatott. Mint ilyen sokat fáradozott a pesti dolgozóház létrejöttén,melynek hasznára egy kötet eredeti novellát adott ki. Mint iró legelőször aRajzolatokban lépett fel, azután különféle lapokba irt több politikaiértekezést, a szépirodalmiakba pedig történeti elbeszéléseket, melyek közülTábori Erzsók, A cserkesz vendége, Tomori Pál, az akkori irodalom jobb termékeiközé tartoztak. Újvidékről nősülvén, ugyanott városi főjegyzővé neveztetett kiés sokat küzdött a magyar nyelv érdekében. 1848. tolmács let abelügyminisztériumnál, később ezredes-hadbiró volt Görgey táborában, s midőn aforradalom leveretett, 15 évi várfogságra itéltetett a hadi törvényszéktől sKufsteinban volt 6 évig, azonban 1856. kegyelmet nyert, mely után a MagyarSajtó és Magyar Néplapnál működött, végre az első általános magyar biztosítótársulatnál nyert hivatalt. Irodalmilag is lankadatlanul működött, bárkiszabadultakor a régi pályatársak közül keveset talált s a mellette felserdültúj irói nemzedék mellett némikép elmaradt. Művei: A nőnem befolyása hazánkmultjára (Pest 1847); Hunyady János (regény, 2 köt., u. o. 1850); Szent István,Magyarország első királya (Szeged 1860); Multunk hölgyei (Pest 1860); Keresztés félhold (regényes korrajz a török világból, u. o. 1860); Mult és jelen(Biztosítási és történelmi évkönyv 1861-re, u. o. 1861); Szent László király(u. o. 1861); Fény és boru (u. o. 1863); Arpádi Ilon és Watta Etel (történetikorrajz, u. o. 1864); Julcsa, a huszárszázad leánya (u. o. 1865). Ezeken kivültöbb szindarabot forditott magyarra. Örömest foglalkozott a gyermekirodalommalis, majd egy, majd más vállalatban és szerkesztette a Gyermekbarát c. lapot is.Sokat tett a magyar történet népszerüsítésére, kivált a nő- és a gyermekvilágkörében, s általában hasznos, bár nem kiváló munkásságot fejtett ki. R. leányát1864. Juarez mexikói köztársasági elnök fia vette nőül. Párisban ismerkedtekmeg, hol R. elvált neje lakott. Az ifju Juarezt Miksa császár hivei későbbelfogták és agyonlőtték. Miksa elfogása után a fiatal özvegy közbenjárástkisérlett meg ipánál a császár érdekében, de eredménytelenül. Utóbb Párisbatért vissza.

Forrás: Pallas Nagylexikon