Remény

az az indulat, melyet valamely óhajtott, de ránk nézve mégbizonytalan dolog képe lelkünkben kelt. A R. igy ellentétes érzelmekből alakul,az óhajtás tárgyának képe kellemes, elérésének bizonytalansága kellemetlen.Spinoza azért állhatatlan örömnek (inconstans laetitia) mondja. Minél kisebb abizonytalanság, annál nagyobb az öröm és megfordítva; ha a bizonytalanságteljesen eltünik, vagy tiszta öröm, vagy lemondás, megnyugvás, esetlegkétségbeesés lép helyébe. Ellentéte a félelem, egy nem óhajtott bizonytalandolog képének ránk való hatása.

R. a matematikában, a valószinüségi számításban a várhatónyereségnek és a nyereség valószinüségének szorzata. Ha valaki p. 100 koronátkap, valahányszor két kockával 9-et dob, akkor ennek a matematikai R.-e 100:¹/₉=11,11...,mert a két kocka 36 lehetséges dobása közül csak 4 ad 9-et, a valószinüségtehát ⁴/₃₆=¹/₉. Nagyon sok(szigoruan véve, végtelen sok) dobás esetén a matematikai R. mint betéttel semnyerni, sem veszteni nem lehet.

Forrás: Pallas Nagylexikon