Kisszótár


Magyar Magyar Angol Angol
Reményi... ----

Magyar Magyar Német Német
Reményi... ----

Címszavak véletlenül



Címszó:
Tartalom:

Reményi

1. Antal, ügyvéd és tengerészeti iró, szül. Miskolcon 1825.ápr. 15. Iskoláit Egerben, a jogi gyakorlatot Pesten elvégezvén, u. o. 1846.ügyvédi oklevelet nyert. A szabadságharc kitörésekor, mindjárt 1848 jul. hóban,a Pesten, Lázár György őrnagy parancsnoksága alatt szervezett 1. sz.honvédzászlóaljhoz beállott közhonvédnek, végig küzdötte a szabadságharcot sszázadosi rangot nyert. Komárom várának átadása után Klapka György tábornokkal,aki mellett az utolsó napos szolgálatot teljesítette a várban, külföldremenekült, hol 12 évet töltött részint Angliában, legnagyobbrészt azonban azészakamerikai Egyesült-Államokban. Részt vett az Egyesült-Államok általrendezett több expedicióban. Az 1859-iki események után hazája felszabadításátremélvén, 1860-ben Párisba ment, ahonnét az általános amnesztiát felhasználva,1861 őszén visszatért Magyarországba és ismét jogi pályára lépvén, biróihivatalt vállalt az akkor pestvárosi törvényszéknél. 1869 tavaszánmegválasztották főjegyzőnek s még u. a. év őszén törvényszéki tanácsosnak. 1872jan. kinevezték a budapesti angol királyi főkonzulátus jogtanácsosának, ennekfolytán törvényszéki tanácsosi állásáról lemondott, és ettől fogva ügyvédigyakorlatot folytat. 1882. a tengerészeti publicisztikai térre lépett és ettőlfogva buzgósággal terjeszti a magyar lapok hasábjain a tengerészeti éskülönösen a hadi tengerészeti ismereteket. Legutóbb a m. tudományos akadémiamegbizta Southeynek Nelsonról irt hires munkája lefordításával és hozzáglosszarium megirásával. Károly István főherceg tengernagy, néhai József nádorunokájának parancsnoksága alatt 1892. a cs. és kir. yachtraj megalakulván, afőherceg R.-t kinevezte a yachtraj jogtanácsosának. 1895. megkapta atengerészeti irodalom és publicisztika terén kifejtett érdemei elismeréséül aFerenc-József-rend lovagkeresztjét. Midőn testvére, R. Ede (l. o.) 1872.európai körútjára indult, ő vette kezébe a Petőfi-szobor ügyét és az őmunkásságának köszönhető, hogy a szobor végre 1882 őszén felállíttatott.

2. R. Ede, hegedüművész és zeneiró, szül. Egerben 1829. Márgyermekkorában feltünt rendkivüli zenetehetségével. Bécsben az ottani zenedehires hegedütanára Böhm G. vezetése alatt művelte ki magát, a 40-es évekmásodik felében Pesten hangversenyzett nagy sikerrel. A szabadságharc alattGörgey tábornok segédtisztje és tábori hegedüművésze volt. Mint menekült többévet töltött Párisban és Londonban, hol az 50-es években lelkes apostola volt amagyar zenének. Viktoria angol királyné udvari virtuózi címmel tüntette ki.1860. amnesztiát kapván, visszatért hazájába, beutazta egész Magyar- és Erdély-s a többi koronaországokat, mindenütt párját alig ismerő kitüntetésekkelhalmozták el. Ez időtől fogva állandó lakását Budapesten tartotta egészen a70-es évek közepéig, honnan koronként európai műutazásokat tett, sőt mégEgyiptomba is ellátogatott. Jelentékeny összegeket áldozott a hazaiközművelődési célokra, ő kezdeményezte a Petőfi-szoboralapra való gyüjtést, melyneklegnagyobb részét maga hegedülte össze országos körútjai alkalmával. Összesen67 000 frtnyi összeggel járult a Petőfi-, valamint a Széchenyi-szoboralaphoz ésadakozott számos jótékony- és hazafias célra. A magyar műzene fejlesztésének isegyik legkiválóbb apostola volt. 1870. Orczy Bódog báró nemzeti szinháziintendáns első magánhegedüsnek és versenymesternek szerződtette, de ezállásától alig egy év mulva megvált s tovább folytatta hazai és külföldiműutazásait, mig végre nőül vevén Fáy Antal Gizella leányát (megh. 1896tavaszán), családostul együtt Párisba költözött, s onnan tett nagyobb mérvühangversenyi kirándulásokat. A 70-es évek végén családját Párisban hagyván,Amerikába utazott, ott töltött több évet s onnan a legmesszebb világrészekbe iseljutott. Ez évtized elején hosszu távollét után ismét visszatért családjávalegyütt hazájába, hol legelőször Budapesten hangversenyzett, majd beutazta azországot, több mint hangversenyben ragyogtatva hegedüjének régi nimbusát. Ekörútja bevégeztével ismét elhagyta a hazát s visszatért Párisba, hogy az onnantovább folytassa világkörútját. Jelenleg az Egyesült-Államokban él, hol nagynépszerüségnek örvend. R. nemcsak mint hegedüvirtuóz, hanem mint zeneiró iselőkelő helyet foglal el a zene terén. Magyar stilusu zeneművei mellett irtszámos nagyobb szabásu művet is, mint koncertet zenekarkisérettel s vonósnégyest, énekműveket s hegedüábrándokat, melyek mind magasabb stilus s művészikidolgozás által tünnek ki. Az 50-es és 60-as évekbe mint műiró is tevékeny résztvett ugy a hazai, mint a külföldi lapokban sokféle irányu cikkeivel ésértekezéseivel. Kiválóan szellemesek konstantinápolyi és Olaszországi utilevelei.

3. R. Ede, iró, kir. kat. főgimnáziumi tanár, R. Antal fia,szül. Chicagóban 1861., ahol atyja R. Antal mint magyar emigráns tartózkodottvolt. Irodalmilag főleg mint esztetikus és tárcairó működött. Nagyobbértekezései jobbadán az Egy. Phil. Közlönyben jelentek meg. Fordított a göröglirikusokból: Anakreonból, Sapphóból, a görög antologiából. Irt kisebbelbeszéléseket is az Élet címü folyóiratba és úti tárcákat a napilapokba.

4. R. Ferenc, cs. és kir. haditengerésztiszt, szül. Pesten1868. R. Antal fia. Az elemi s az alsó 4 gimnáziumi osztályt Pesten végezte.1882. a fiumei hadi tengerészeti akadémiába vétetett fel, hol 1886. mint elsősoroltatván ki, 2 évre rá a nagy tiszti vizsgálatot is letette és fokozatoselőléptetésben 1896. már a sorhajóhadnagyi (századosi) rangot érte el. FerencFerdinánd főherceget a Kaiserin Elisabeth fedélzetén elkisérte a föld körüliútjára és erről a tanulságos útról a Budapesti Hirlap, Nemzet és az Egyetértéshasábjain, főként pedig a Vasárnapi Újságban számos képpel illusztrálvatárcaleveleket, útleirásokat tett közzé.

Forrás: Pallas Nagylexikon



Maradjon online a Kislexikonnal Mobilon és Tableten is