Kisszótár


Magyar Magyar Angol Angol
rendelet decree
rendelet edict
rendelet enactment
rendelet order
rendelet ordinance
rendelet regulations...
rendelet statute
rendeleti edictal

Magyar Magyar Német Német
rendelet Verordnung ...
rendelet & ... Erlaß (r)

Címszavak véletlenül



Címszó:
Tartalom:

Rendelet

vagy kormányrendelet, az államnak kormányzati organuma általkinyilvánított akarata; természeténél fogva inkább ügyintézést, rendelkezésttartalmaz az államigazgatás terén, semmint általános érvényü jogot. De vannakeltérések is, midőn t. i. a törvényhozás nem intézkedett, vagy a kérdést csakfő elvekben oldotta meg, a kormányra hagyván a részletek szabályozását. Innenered a R.-nek anyagi és alaki értelemben vett megkülönböztetése. Anyagilag R.,ami az ügyintézésre vonatkozik, alakilag pedig mindaz, tekintet nélkültartalmára, ami a kormányzati fő organum által adatik ki. Abszolut államokban,miután a közhatalom az uralkodó személyében összpontosul, a R. és a törvényközött csak anyagi (tartalmi) megkülönböztetés lehetséges, mig az alkotmányosállamokban az alakiságon van a súly. Hazánkban a R. rendes viszonyok közt csaka törvény korlátai között mozoghat, azt föl nem függesztheti, nem módosíthatja,hatályon kivül nem helyezheti; a biróság pedig jogosítva van a R.-eknek egyesesetekre való alkalmazásánál azok törvényessége felett határozni. A R.,tekintve a kibocsátót, lehet királyi vagy egyszerü miniszteri R. Jogitermészetre közöttük különbség alig van, legfölebb azt mondhatnók, hogy afelséget megillető tisztelet folytán a királyi R. miniszteri R.-tel hatályonkivül nem helyezhető, nem módosítható. Továbbá szokásos még elosztani:végrehajtási R.-ekre, melyek a törvény végrehajtása céljából adatnak ki;törvénypótló R.-ekre, melyek a törvényeket pótolják vagy kiegészítik, végreszükség-R.-ekre, melyek rendkivül esetekben ideiglenes törvényt függesztenekfel, midőn az államot fenyegető nagy veszély elhárítása azt kivánja. Az R.-ekkibocsátása tulajdonkép az alkotmányt sérti, azért csak akkor indokolt, ha aveszélyt máskép elhárítani nem lehetett, illetve ha az országgyülés, melynekjoga a törvényt változtatni, együtt nem volt. A szükség-R.-et kibocsátóminisztérium pedig felmentésért a legközelebb összeülő országgyüléshez fordul.Néha az országgyülés egyenesen megbizza a minisztériumot bizonyos ügynek R.által való szabályozására; az azután vitatott (a IX. és X. magyar jogászgyüléstárgyalta), hogy az ilyen R.-et a minisztérium egyoldaluan, az országgyüléshozzájárulása nélkül megváltoztathatja-e? Nálunk a gyakorlat ennek helyt ad, deújabban szokásos a történt módosítást az országgyülésnek bejelenteni. Hazánkbana régibb R.-eknek nincsen hivatalos gyüjteménye, a magánosok munkája általkeletkezettek pedig csak egyes időszakokra vonatkoznak (Keresztury II. JózsefR.-eit, Kassich pedig a kiadottakat gyüjtötte össze). De az 1867 óta megjelentR.-ek a Rendeletek Tára hivatalos gyüjteménybe foglaltatnak, melynek mindegyikévfolyama egy-egy kötetet képez; a hivatalos kihirdetés azonban nem e helyen,hanem a Budapesti Közlönyben mint a hivatalos lapban történik és a R. ekihirdetéstől számított 8 nap mulva lép életbe, hacsak a R. maga máskép nemintézkedik. A R., mint államakarat a hatóságokra és alattvalókra kötelező,csakhogy vele szemben felszólalásnak (l. Felirati jog), illetvesérelememelésnek van helye.

Forrás: Pallas Nagylexikon



Maradjon online a Kislexikonnal Mobilon és Tableten is