Kisszótár


Magyar Magyar Angol Angol
Repiczky... ----

Magyar Magyar Német Német
Repiczky... ----

Címszavak véletlenül



Címszó:
Tartalom:

Repiczky

János, orientalista, szül. Új-Barson 1817 ápr. 23., megh.Pesten 1855 márc. 25. Tanulmányait Korponán, Selmecen és Pozsonyban végezte,hol elsajátította rendes tanulmányai mellett a héber, arab és török nyelvekismeretét, sőt egyik tanára Tamaskó a szanszkrit nyelv elemeibe is beavatta.Hogy a keleti nyelvekben és irodalmakban teljes és magasabb kiképzést nyerjen,a pozsonyi evangélikus főiskola segélyével és ajánlatával 1842-43. a tübingiaiegyetemen tartózkodott s ott Ewaldtól a kor egyik legnagyobb orientalistájától,hallgatta a szanszkrit nyelvről tartott magán előadásokat. Emésztő szorgalommalminden idejét a keleti nyelvek és összes, a Keletre vonatkozó tudományosságnak,irodalomnak, föld- és néprajznak, bölcsészetnek és vallásoknak, történet- ésköltészetnek mélyre ható tanulmányozására szentelte. Hazatérve, bár az akadémiaarab nyelvtanát kinyomtatásra érdemesítette és arab költeménye, melyet aPyrker-képtár megnyitása alkalmából irt és nyomatott ki, feltünést keltett:kénytelen volt a fővárost elhagyni s vidéken keresni házi nevelői helyet. 1847dec. 23-án az akadémia is levelező tagjai sorába választotta. Növenmdékét aszabadságharc magával vitte, s 1848. ismét Pesten találjuk őt, mint házitanítót. Az akadémiai könyvtár irnoki állása megürülvén, Széchenyi István grófelnök sietett R.-t e szerény helyre alkönyvtárnoki címmel beiktatni. 1851. végreelérhette régibb óhajtását; kinevezték a politikába sohasem avatkozó tudóst apesti egyetemnél a keleti nyelvek magántanárává, hol felváltva a török, persaés szanszkrit nyelveket tanította. Az akadémia javaslatára pedig az elnökségtörök-magyar történeti kútfők gyüjtésével és fordításával bizta meg, különdíjazás mellett. E munkálkodása gyümölcsei: a török-magyar-kori történetirásravonatkozó bécsi kéziratok lajstroma; a jászberényi török levelek másai ésfordítása; Naima török históriájának kivonata, melyekből a legérdekesebbrészeket, p. a zsitvatoroki béke történetét, Hatvan és Eger ostromát stb. felis olvasta; Dsáfer pasa névtelenének magyarországi emlékiratai, a Derbend-námeés Dselalzadé kivonata, lévai török levelek, Szulejman császár naplójának amagyar hadjáratokra vonatkozó részei: egész kis török-magyar okmánytár.Kéziratban maradt Szeladeddin keleti forrásokból és egyszersmind középkorikeresztény tudósításokból dolgozott története. Nyomtatásban megjelent korábbimunkái: Keleti órák (Szeged 1848), melyben az arab, persa és török költészetpárhuzamos megismertetésére adott alakilag gyarló, de jellemző, fordítottvegyes költeményeket, de a műből csak az első füzet jelent meg. Igen hasznoskönyve: Gyakorlati török nyelvtan (Pest 1851). Barátja, pártfogója Toldy F.mondott felette emlékbeszédet 1855 ápril 23. és rajzolta érdemeit Irodalmiarcképei és újabb beszédeiben (Pest 1856. XX. 206-214. old.).

Forrás: Pallas Nagylexikon



Maradjon online a Kislexikonnal Mobilon és Tableten is