Respiratio
egészségügy
a. m. lélekzés R.-készülék, fiziologiaicélból a lélekzés alkalmával történő légcsere vizsgálatára szolgál. Kezdetben akilélekzett levegőt sósviz felett fogták fel és azután határozták meg a bennefoglalt szénsavat. Később a gázórát kezdték a lélekzési levegő meghatározásárafelhasználni. Majd az összlégcsere vizsgálatára szerkesztettek nagylélekzőkészülékeket. E készülékekbe a kisérleti állatot vagy embert egészen belehet tenni és igy megfigyelni a légcserét. E végből az állat v. egyénbefogadására szolgáló, légmentesen záró része van a készüléknek, mely szekrény,szoba, vagy tömlő. Ebbe jön be a levegő egyik oldalról, mig a másik oldalrólazt valami módon kiszivattyuzzák. A kiszivattyuzott levegő mennyiségét órávalmérik meg, szénsav-, viz-, esetleg nitrogéntartalmát pedig kémiai elemzés útjánállapítják meg. Ilyen lélekzőkészülékek igen nagy számmal vannak. A legelsőScherlingtől való volt, ezt követte Regnault és Reiset, majd pedig Pettenkoferés Voit lélekzőkészülékei. Ugyanezek módosításaképen igen számoslélekzőkészüléket szerkesztettek az újabb időben, melyek közül legtökéletesebbneka Sonden és Tigerstedt által Stockholmban felállított lélekzőkészülék mondható,mely 101 m3 térfogatu szobából áll, teljes lakásberendezéssel;closet stb. sem hiányzik benne. A kisérleti egyén étellel is kényelmesenellátható s e mellett a légcsere a kivánható legnagyobb pontossággalhatározható meg. Ily készülékekkel sikerült megtudni, hogy a 24 óra alatt egyegyén által kilehelt szénsav 686-1285, a visszatartott oxigén 54-1072 g. köztváltozik, hogy a légcsere nagysága a tápláléktól, munkától, nyugalomtól,ébrenléttől vagy alvástól függ.
Forrás: Pallas Nagylexikon
Kapcsolódás
Maradjon online a Kislexikonnal Mobilon és Tableten is
|