Kisszótár


Magyar Magyar Angol Angol
részegség drunkenness...
részegség inebriety
részegség intoxicatio...

Magyar Magyar Német Német
Részegség... ----

Címszavak véletlenül



Címszó:
Tartalom:

Részegség

vagy ittasság, az alkoholmérgezésnekhevenyés alakja (alcoholismus acutus). E mérgezés lefolyásában két időszakotlehet megkülönböztetni: az elsőt izgatottság, a másodikat levertség, összeesésjellemzi. Mindkét fokozatban első sorban a középponti idegrendszernek,különösen pedig a nagy agynak megtámadott volta feltünő. A szellemi funkciókélénkek, felületesek és gyorsan változókká lesznek; az itélőképesség háttérbeszorul a képzelet csapongása mellett, az érzéki észrevétel elhomályosul, azintelligencia foka csökken, a képzetek gyorsan váltakoznak, az emlékezetélessége gyengül; e mellett a részegek karaktere sokszor a rendessel éppellenkezőre változik, rendesen erőszakosak, ellentmondást nem türők, verekedésrehajlandók, bő és hangos beszédüek, igen változó kedélyüek, könnyen sérthetők;mozgásaik eleinte gyorsak, később határozatlanok lesznek, innen a részegektámolygása is, mi a kis agy összerendezési (koordinációs) működésénekmegzavarásábó magyarázandó, ugyanezért csakhamar a beszéd is, a nyelvmozgásokügyetlensége, nehézkessége miatt kiejtéshibákkal kevert, hebegő lesz. Alehangoltság stádiumában a fenti jelenségeknek ellenkezője látható; e stádiumkülönösen erősebb szesztartalmu folyadékoknak egyszerre és nagy mennyiségbenvaló bevétele után jelenik meg. Ilyenkor a mozgások nehézkesek, a járás rogyó,a tekintet értelem nélküli, merev, réveteg, az eleinte kipirult arc halaványlesz és az intelligenciának minden bélyegét elveszti. Mig az 1. stádiumban a lélekzés,érlökés szaporább, addig a depressziós stádiumban gyérebb lesz, végre álomkövetkezik be, melyből igen nehéz az ébredés. A legerősebb mérgezéseknél pedigvalóságos összeeséssel járó önkivület (sopor, coma) jelentkezik, mely alatt azelőbb fokozott vérnyomás nagyon alászállott, az arcot hideg verejték borítja, ahőmérséklet (melyet különben kis fokban a kis mennyiségü alkohol is csökkent)alászáll; ezen stádiumban olykor fulladási görcsök, halál is következhetik be alélekző centrum bénulása miatt. A halál, mint az már a köztudatba is átment,erős R. alkalmával különösen tél idején, a szabadban fenyeget, mi érthető, mertilyenkor az alkohol által különben is csökkentett testhőmérsékletet a hidegkülső közeg még jobban alászállítja; ugy látszik, hogy ha ilyenkor a testnekhője 24° C. alá sülyed, ezt a szervezet többé nem képes elviselni. Törvényszékitekintetben fontos, hogy R. közben a halál nem mindig következik be tisztaalkoholfuladás, hanem más fajta fuladások következtében is; igy az önkivületbenlevő beteg hányadéka a levegőutakba juthat, vagy az illető árokba esvén, szájaa viz felszine alá kerül, vagy az ágynak vánkosaiba fulad stb. A R. kezelése:hánytatók adásában, gyomormosásban, a fejre alkalmazott hideg borogatásban,fekete kávénak s más izgató szereknek adásában áll, szükség esetén mesterségeslélekzés is alkalmazható.

Ugy a polgári, mint a büntetőjogban a R. kérdésétbonyolulttá teszi az a körülmény, hogy a R. rendesen vagy legalább számosesetben a részegnek vétkéül számítható be, hogy tehát az ember önvétkévelidézte elő azt az öntudatlan állapotot, mely, illetve amelyben elkövetettcselekmények mint nem a tettes szabad akaratelhatározásából eredők, kivételesmegitélés alá esnek. A) A polgári jognak általános elfogadott fő elveit akövetkezőkben összegezhetjük: 1. Az eszének használatától, habár csakátmenetileg, megfosztott ember nem cselekvőképes; a cselekvőképtelen emberakaratnyilvánítása semmis. Ez a szabály általános s igy megfelelően akkor isalkalmazandó, ha a cselekvőképtelen állapotot R. idézte elő. 2. Aki olyállapotában okoz másnak kárt, amelyben eszének használatától megfosztva volt,az okozott kárért rendszerint nem felelős. Mennyiben helyes ez az elv, mely akárosítottal szemben a legnagyobb méltánytalanságra vezet, az más lapratartozik. De általánosan elfogadott kivétel ez elv alól az az eset, ha az embera felelősségét kizáró állapotot vétkéül felróható R.-gel idézte elő. A R.folytán előállott öntudatlan állapotban okozott kárt az ember tehát csak akkornem tartozik megtéríteni, ha a R. maga neki be nem számítható. Ellenkezőesetben - quis est causa causae, est causa causati (aki az oknak oka, oka azokozatnak is) - a kárért teljes felelősséggel tartozik. B) Sokkal nagyobbjelentőséggel bir a R. a büntetőjog terén. A R. oly nagy foku lehet, hogyöntudatlan állapotot idéz elő, vagy pedig a nélkül, hogy ezt a fokot elérné, alélek működésére mégis oly befolyást gyakorol, mely az embert ingerlékennyéteszi, ellentállási képességét csökkenti, amely állapot némelyek szerint az u.n. korlátolt beszámításra (l. Beszámítás) vezet és azoknál is, akik, mint p. amagyar btkv, a korlátolt beszámítást nem ismerik, a büntetésnél legalább mintenyhítő körülmény tekintetbe jő. A R. e kétféle hatásánál fogva két fő esetetkell megkülönböztetnünk a szerint, amint a R.: a) öntudatlan, vagy b) azöntudatot ki nem záró (némelyektől az affektushoz hasonlított) ingerültállapotot idéz elő. Mindkét fő esetnél ismét háromféle esetet szokásmegkülönböztetni a szerint, amint a R. maga: a) nem vtkes; b) vétkes, vagy c)szándékos. a) A vétlen R. folytán előállott öntudatlan állapot a beszámítástfeltétlenül kizárja. Ez iránt nézeteltérés nincs. A tettes a cselekménytöntudatlan, tehát a beszámítzást kizáró állapotban követte el; az öntudatlanállapotot előidéző ok: a R., mint vétlen, hasonlag be nem számítható. Abeszámításnak tehát minden lehető alapja hiányzik. Épp oly vitátlan az a tétel,hogy a vétlen R. folytán előállott ingerült állapot mint enyhítő körülményveendő tekintetbe. b) A szándékos vagyis egyenesen a bűntett elkövetésecéljából előidézett R.-nek első esete az, midőn a tettes azért ittasodik be,hogy a R. folytán előállandó öntudatlan állapotban a bűntettet elkövesse. Aszándékosan előidézett öntudatlan állapotban elkövetett bűntettet, az u. n.actio libera in causát, némelyek mint szándékosat akarják beszámítani, mert atettes a cselekményt a beszámítást kizáró állapotban követte el ugyan, de eztaz állapotot szándékosan idézte elő, a végső okban tehát a cselekmény a tettesszabad elhatározásában gyökerezik. Ez a nézet téves, s nem fogadható el a nézetpártolóinak az az érvelése sem, hogy az ellenkező felfogás meg nem érdemeltbüntetlenségre vezetne. A dolog ellenkezőleg ugy áll, hogy az elhatározás és avéghezvitel között vagy van akarati összefüggés, vagy nincs. Ha van, ha atettes a leittasodás előtt keletkezett elhatározására emlékszik, s annakvégrehajtásában követi el a bűntettet, akkor ez a legjobb bizonyítéka annak,hogy a tettes nincsen öntudatlan állapotban, az elkövetett bűntett tehátbeszámítandó; ha pedig ez az akarati összefüggés nincs meg, ami mindenkorfenforog, ha a tettes tényleg öntudatlan állapotban van, mert ennek egyikjellemző ismérve a visszaemlékezés hiánya, akkor a cselekmény nem is teszi ajózan állapotban keletkezett elhatározásnak végrehajtását s folyományát, sazért az elhatározással való összefüggés teljes hiányánál fogva be semszámítható. Ez a hazai btkvünk szerint is kétségtelen, amely a R.-nekbeszámítására külön szabályok felállítását mellőzte s a 76. §-ban az öntudatlanállapotot a beszámítást kizáró körülménynek jelenti ki, tekintet nélkülkeletkezési okára, tehát arra is, vajjon a tettes az öntudatlan állapototszándékosan idézte-e elő vagy sem. De a beszámítást kizáró tétel csak az u. n.elkövetési bűntetteknél érvényes, azoknál t. i., melyek tevőleges cselekvésttételeznek fel. Másként áll a dolog a mulasztásoknál, mert ezeknél a dologtermészete szerint az öntudatlan állapotba való helyezés képezi a bűntettnekokát, a nélkül hogy a bűnös részéről további tevékenység szükségeltetnék.Példa: a vasúti őr szándékosan leissza magát, hogy a legközelebbi vonatkérkezésekor szolgálatképtelen legyen s a váltót kellően ne állítsa. Aszándékos R. második esete, midőn a bűnös azért iszik, hogy a bűntettelkövetéséhez nagyobb bátorsága legyen, általánosan elfogadott nézet szerintsúlyosító körülményt képez. c) A vétkes R. - és gyakorlatilag ez a leggyakoribbeset - ha öntudatlan állapotot idéz elő, a beszámítást kizárja, ellenkezőesetben enyhítő körülményt képez. Ez tételes törvényeink szerint kétségtelen,mert mint már említve volt, a tudomány az öntudatlan állapotot feltétlenül abeszámítást kizáró oknak jelenti ki. De ez a szabály kivételt szenved azoknál agondatlansági cselekményeknél, melyeknél már maga a R., a leittasodásgondatlanságot állapít meg, példák: a kocsis, a mozdonyvezető stb.

A tapasztalatilag igazolt befolyás, melyet a R. bűntettek -különösen személy elleni erőszakoskodások - elkövetésére gyakorol, a R.-nek,különösen ha a részeg ily állapotban bűntettet követett el, szigorubbmegrendszabályozását teszi szükségessé. Ez a követelmény bizonyos fokigteljesen jogosult. De a túlzásoktól óvakodni kell. Ily túlzásokba esnek jelesülazok, akik azt követelik, hogy aki bár öntudatlanságig fokozott vétkes R.-ben bűntettetkövetett el, nemcsak megbüntettessék, hanem a büntetés az elkövetett bűntettrealkalmazandó törvény szerint állapíttassék meg. Viszont a R.-ben rejlőtársadalmi veszéllyel nem kellően számol a magyar törvény, amelynekrendelkezése arra szorítkozik, hogy a) 25 forintig terjedhető pénzbüntetésselbünteti azt, aki nyilvános helyen botrányt okozó részeg állapotban jelen meg;b) 50 forintig - és ha a tettes a cselekményt 14-ik évét még be nem töltöttkiskoru ellen követte el, 100 forintig - terjedhető pénzbüntetéssel büntetiazt, aki mást korcsmában vagy más nyilvános helyen szándékosan lerészegít; ésazokat, akik szeszes italok eladásával iparszerüleg foglalkoznak, ha részegnek,noha ezen állapotát tudják, még szeszes italt adnak (kbtkv 84. és 85. §-ok). Azutóbbiak a törvényben meghatározott visszaesés esetében üzletük folytatásátólis három hótól egy évig terjedhető időtartamra eltilthatók. Fontos etekintetben a németalföldi 1881-ik évi iszákossági törvény, mely részletesebbés szigorubb intézkedéseket tartalmaz. De különösen figyelemre méltók az újolasz btkv rendelkezései. E törvény is, de részben szigorubban, sőt bizonyosesetekben szabadságvesztésbüntetéssel bünteti a magyar kbtkv fenn említetteseteit. De ezzel meg nem elégedve, kimondja, hogy a) a beszámítást kizáró vagya beszámítást enyhítő elmeállapotra vonatkozó törvényes szabályok az esetre isalkalmazandók ugyan, ha a kérdéses elmeállapotot véletlen R. idézte elő,szándékos R. esetében azonban a tettes a részeg állapotban elkövetett bűntettérta törvényben megállapított, s a rendes büntetési tételekhez arányítottbüntetéssel büntetendő.

Forrás: Pallas Nagylexikon

Kapcsolódás



Maradjon online a Kislexikonnal Mobilon és Tableten is