Kisszótár


Magyar Magyar Angol Angol
Részvényalá... ----

Magyar Magyar Német Német
Részvényalá... ----

Címszavak véletlenül



Címszó:
Tartalom:

Részvényaláirás

irásban tett kötelező nyilatkozat bizonyos meghatározottszámu részvények átvétele iránt, mely ugy a dolog természete, mint különben akereskedelmi törvény határozott rendelkezésénél fogva személyesen vagymeghatalmazott által eszközölhető. A R. jogilag ajánlat, melynek elfogadásaott, ahol a részvénytársaság alapítását közvetítik, ezeket illeti, kik amegállapítottnál nagyobb számu R. - az u. n. túljegyzés - esetében a fölösaláirásokat visszautasíthatják. Ezt a visszautasítást redukciónak nevezik. Aredukció módjára nézve a tervezetbe (l. alább) esetleg felvett szabályokirányadók. Ilyenek hiányában az alapítóknak teljesen szabad kezük van. Mintminden ajánlat, ugy a R. is csak akkor bir jogi jelentőséggel, s lehetegyáltalán kötelező, ha meghatározott tartalommal bir, azaz, ha a R.-ból meglehet határozni, hogy milyen ajánlatot tartalmaz. Minden részleteiben azajánlat csak akkor van meghatározva, ha az aláirók az egész társaságiszerződést, vagyis a társaságnak alapszabályait irják alá; ezt azonban atörvény nem követeli, s megelégszik bizonyos fő pontoknak megjelölésével smeghatározásával. Ezt az előleges tájékoztatót, mely a R. alapjául szolgál,tervezetnek (prospektusnak) nevezik. A törvény ennek is csak minimálistartalmát határozza meg kötelezőleg, amelynél tovább menő részleteknek etervezetbe felvétele csak fakultativ, de nem kötelező. Kötelezőleg tartalmazniakell a tervezetnek: 1. a vállalatnak tárgyát és tartalmát; 2. az alaptőkenagyságát; 3. a részvényeknek s az esetleg egyidejüleg kibocsátandó elsőbbségikötvényeknek számát és névértékét; 4. az aláirás záridejét; 5. ha nemkészpénzben álló betétellel kiván valaki a társasághoz járulni, ezt a betételtés annak értékét; 6. az alapítóknak vagy másoknak biztosítani kivánt előnyöket.A tervezetet az alapítók minden aláirási ívbe felvenni s polgári állásuk éslakhelyük kitüntetése mellett sajátkezüleg aláirni tartoznak. A tervezetbefelvett adatok valóságáért az alapítók egyetemlegesen felelősek. Kérdés támad,tekinthetők-e alapítóknak olyanok is, akik a tervezetet mint ilyenek alá nemirták, de tényleg mint alapítók szerepelnek az által, hogy azokban a teendőkben,melyeket a törvény az alapítókhoz utal (l. Részvénytársaság), tényleg eljárnak.Az uralkodó nézet különbséget tesz a szerint, amint az alapítóknak biztosítottelőnyökről vagy pedig az alapítók felelősségéről van szó. Az első szempontbólalapító csak az, aki a tervezetet sajátkezüleg aláirta; a másik szempontból azalapítói minőséget az alapítói tevékenység önmagában a tervezet aláirása nélkülis megállapítja, mert alapítói teendők teljesítésétől eljárásért valófelelősség elválaszthatatlan, s mert különben teljesen vagyontalan személyeknekelőtérbe tolásával a törvényes felelősséget ki lehetne játszani. Ez a felfogásmegfelel a dolog természetének, a törvény rendelkezésének, mely az alapítóiminőséget nem teszi a tervezet aláirásától függővé, s csak kötelességévé tesziaz alapítóknak a tervezet aláirását, s a törvény szellemének, mert a kereskedőkcégbejegyzési kötelességére a törvény hason szellemben intézkedik, aztrendelvén, hogy a kereskedő mindaddig, mig cégbejegyzési törvényeskötelességének eleget nem tesz, a kereskedők részére biztosított jogokban nemrészesülhet, ellenben elvállalt kereskedelmi kötelességeiért a törvényértelmében felelős. A R.-ból az aláirókra következő két kötelem keletkezik;tartoznak az aláirók: a) amennyiben a tervezet magasabb befizetést ki nemkötött, a R.-nál minden aláirt részvényre névértékének 10%-át készpénzben s atervezetben megállapított értékben befizetni. Magasabb befizetésre az alakulóközgyülés előtt nem kötelezhetők; b) a további befizetéseket az alapszabályokértelmében, az elmulasztás következményeinek terhe alatt teljesíteni. Az utóbbikötelezettség alól az aláirók a részvény továbbadásával szabadulhatnak; de csakrészben, mert az aláirt részvények névértékének 50%-a erejéig a részvényeknek atörvény s az alapszabályok megtartása mellett továbbadása esetében is felelősekmaradnak. A R.-nál befizetett összegekért az alapítók egyetemleg felelősekmindaddig, mig a közgyüléstől felmentést nem kaptak. Ha a R. siker nélkülmaradt, az aláirók befizetett pénzeiket levonás nélkül visszakövetelhetik. Avisszafizetés kötelessége az alapítókat egyetemlegesen terheli. A nemszemélyesen vagy meghatalmazott által eszközölt R., ugyszintén oly R., melyreaz aláirásnál teljesítendő befizetés nem történt, semmis.

Forrás: Pallas Nagylexikon



Maradjon online a Kislexikonnal Mobilon és Tableten is