Részvényes

(actionarius), a részvény tulajdonosa. A R.-ek arészvénytársasággal jogviszonyban állanak. A R.-ek jogviszonyai fogalma alá aR.-ek mint ilyenek és a részvénytársaság között fennálló jogviszonyok értendők,tehát nem azok, melyekbe a R.-ek mint bármely más harmadik személyek arészvénytársasággal léphetnek. E jogviszonyok tartalmát bizonyos meghatározottjogok és kötelességek alkotják. A jogokat illetőleg az u. n. összességi és azu. n. egyéni jogokat szokás megkülönböztetni; amazok alatt azokat a jogokatértjük, melyek a társasági ügyek ellátása körül a R.-ek összességét mint ilyetilletik, melyekben tehát az egyes R.-ek nem önállóan, hanem mint az összességtagjai szerepelnek. Az egyéni jogok a R.-eseket mint egyeseket illetik meg. Azösszességi jogokra nézve a kereskedelmi törvény azt a szabályt tartalmazza,hogy mindazokat a jogokat, amelyek a R.-eket a társaság ügyei tekintetébenilletik, a R.-ek összessége a közgyülésen gyakorolja. Az egyes R.-eket illetőjogok első sorban általános v. különös jogok a szerint amint a R.-eketáltalában v. pedig azoknak csak bizonyos osztályát, jelesül az u. n. elsőbbségirészvények (l. Részvény) tulajdonosait megilletik. E felosztáson kivül azegyéni jogok vonatkoznak: a) a társasági ügyek intézésében való részvételre saz ügykezelés ellenőrzésére; b) a társasági vagyonra; c) a részvényekátruházására. Az első osztályba tartozik a közgyülésen való megjelenési, atanácskozási, indítványozási és a szavazatjog. E jogok terjedelmére s közelebbimeghatározására az alapszabályok irányadók, melyek a jogok gyakorlásánakfeltételeit megállapítják, s bizonyos tekintetben korlátozó intézkedéseket istartalmazhatnak, p. oly értelemben, hogy a szavazati joghoz bizonyos számurészvények birtoka szükséges, hogy meghatározott számu szavazatnál többszavazattal egy R. sem birhat, akárhány részvénye legyen is, hogy a szavazatjogcsak személyesen vagy meghatalmazott által is gyakorolható-e stb. Bizonyosjogokat azonban a törvény biztosít a R.-eknek, ugy hogy az alapszabályok ejogokat sem meg nem szüntethetik, sem nem korlátozhatják. Ide tartoznaknevezetesen: 1. minden egyes R.-t illető kereseti jog oly közgyülési határozatellen, mely a törvénnyel v. az alapszabályokkal ellenkezik; 2. az alaptőke ¹/₁₀részét képviselő R. v. R.-eknek az a joga, hogy a költségek előlegezése ésrészvényeiknek letéte mellett a társasági üzletkezelésnek szakértőimegvizsgálását és a vizsgálat eredményének velök leendő közlését az illetékeskirályi törvényszéknél követelhetik; 3. ugyancsak az alaptőke ¹/₁₀részét képviselő R. v. R.-ek az a joga, hogy az ok és cél kijelölése mellettbármikor közgyülésnek összehivását követelhetik, s e jogukat biróilag isérvényesíthetik. A második osztályba tartozó jog, mely a kereskedelmi törvényszerint aránylagos részére terjed, vonatkozik: a) a társaság törzsvagyonára ésb) a nyereségre. A törzsvagyonra vonatkozó jog a társaság fennállása alattnyugszik, mert azalatt a R. még az általa befizetett összeget sem követelhetivissza, gyakorlativá tehát csak a társaság felosztásakor válik. Ekkor a R.-ekkövetelhetik, hogy a társasági vagyon a tartozások kielégítése után közöttükrészvényeik aránya szerint felosztassék. A kereskedelmi törvény csak atényleges felosztás időpontjára nézve tartalmaz a társasági hitelezők érdekébenmegszorító intéhkedést, amennyiben rendeli, hogy a feloszlott társasághitelezői követeléseik érvényesítésére hirlapilag felhivandók. A vagyontényleges felosztása a hirdetmény harmadszori közzétételétől számítandó 6 hóeltelte előtt nem történhetik. A nyereségre vonatkozó jog épp ellenkezőleg atársaság fennállása alatt illeti a R.-eket. Azt, amit a R.-ek e jog alapjánkövetelhetnek, osztaléknak (dividenda) nevezik. A kereskedelmi törvény azosztaléknak csak legnagyobb mértékét határozza meg. A legnagyobb osztalék az,ami az évi mérleg szerint mint tiszta nyereség megmarad. Az alapszabályok azosztalékot ennél kisebb mértékben állapíthatják meg. A tiszta nyereség az, amia tartozások, a költségek és az alaptőke teljes fedezése után megmarad. Azalaptőkére különösen kimondja a kereskedelmi törvény, hogy abból a R.-eknekkamatot v. osztalékot biztosítani v. kifizetni nem szabad, s hogy a veszteségekáltal csökkent alaptőke újból kiegészítéséig a R.-ek osztalékot nemigényelhetnek. A mérleg alapján jóhiszemüleg felvett osztalék visszafizetéséreazonban nem kötelezhetők; de visszafizetésnek igen is van helye akkor, ha azévi mérleg után az tünik ki, hogy az üzleti év folyamában közgyülési határozatfolytán előlegesen kifizetett összeg az osztalékot meghaladja. A vagyonijogokhoz számítandó az a jog is, hogy a R.-ek a társaság céljához és annakkötelezettségeihez egyébbel, mint a részvények névértékének az alapszabályokáltal meghatározott befizetésével, járulni nem tartoznak, amely kifejezetten isbiztosított jog különben már a részvénytársaság (l. o.) törvényesfogalommeghatározásából is következik. A részvények átruházásáról l. Részvény.A jogokkal szemben a R.-eknek kötelezettségeik is vannak. E kötelezettségektisztán vagyonjogiak. A társasági ügyekben való részvételre a R.-eknekkötelezettségeik nincsenek. A vagyoni kötelezettség a részvények után járóbefizetések kellő időben teljesítésére, s a mulasztás törvényes s az ennélesetleg súlyosabb alapszabályszerü következményeinek viselésére szorítkozik.Törvényes következmény: a) késedelmi kamat fizetése; az alapszabályok azonfelülkötbért v. azt is kiköthetik, hogy a késedelmes R. az aláirásból eredő jogait,sőt a teljesített befizetést is elveszti; b) felelősség a részvény névértékének50%-a erejéig akkor is, ha a részvény a befizetés elmulasztása miattmegsemmisíttetett.

Forrás: Pallas Nagylexikon