Rethel

Alfréd, német festő, szül. Diepenbendben, Aachen mellett,1816 máj. 15., megh. Düsseldorfban 1859 dec. 1. A düsseldorfi akadémián SchadowVilmosnak, Frankfurtban Veit Fülöpnek volt tanítványa. Miután Frankfurtbankisebb művekkel, u. m.: Dániel (Frankfurt, Städel-féle intézet); Justitia:Krisztus föltámadása (u. o. Szt.-Miklós-templom) föllépett, az aachenicsászárterem díszítésére 8 freskóképet rendeltek meg nála, jeleneteket Nagy Károlytörténetéből. 1844-45. Olaszországban tartózkodott, hogy tanulmányokat tegyennagy művéhez, 1847-51. elkészítette a kartonokat és négyet el is készített afestmények közül, idegbaja azonban félbeszakította munkásságát, hiába keresettolaszországban gyógyulást és betegsége őrültségben végződött, ugy hogy a többiképeket Kehrennek kellett megfestenie. Ezen képekben R. a modern németmonumentális festészet leghivatottabb mesterének mutatta magát. Nincs bennüksemmi keresettség, érzelgősség, a hatalmas, nagy vonalak egyszerüsége a réginémet mesterekre emlékeztet. Hasonló jellegü két hires fametszetsorozata:Hannibal átvonulása az Alpeseken, főleg azonban a Haláltánc az 1848. évben,melynek alkotására a forradalom borzalmai indították (11. kiad. Lipcse 1879).Holbein szelleme látszott benne föléledni. V. ö. Müller von Königswinter,Alfred R. (Lipcse 1861); Valentin, Alfred R., eine Charakteristik (Aesthet.Schriften I., Berlin 1892).

Forrás: Pallas Nagylexikon