Kisszótár


Magyar Magyar Angol Angol
Réthy... ----

Magyar Magyar Német Német
Réthy... ----

Címszavak véletlenül



Címszó:
Tartalom:

Réthy

1. Lajos (vámosgálfalvi), tanügyi és szépirodalmi iró, szül.Erdő-Csinádon (Maros-Torda) 1840. A marosvásárhelyi református kollégiumban(1857) érettségit téve, még két évig bölcsészeti, majd 1859-61. teologiaitanfolyamot végzett Kolozsváron. 1861-62. a kolozsvári reform. gimnáziumbantanított. Akkor és később, 1867 elejéig, magánnevelő Kemény György báró, utóbbHuszár Károly báró házánál. Tanítványa Kemény Endre báró országos képviselő ésköltő is. 1867-69. Pesten a Vasárnapi Újságnál működött és maga is lapotszerkesztett. A tanfelügyelőségek szervezésekor Brassó, Fogaras és Felső-Fehérvármegyék királyi tanfelügyelőjévé nevezte ki báró Eötvös József miniszter.1873. áthelyeztetett Hunyad és akkor még létezett Zaránd vármegyéktanfelügyelőjévé Dévára s itt működik azóta, folyvást nagy tevékenységet fejtveki Déva és Hunyad vármegye társadalmi és humanisztikus életében. Szépirodalmidolgozataiból önállólag két kötet jelent meg. Egyik Megpihenés óráiból címenDéván, a másik Ifjusági beszélyek, Budapesten. Brassóban kezdeményezte és mintfőmunkatárs előmozdította a Nemere c. magyar politikai lap megalapítását ésfentartását. Déván a Hunyad kezdeményezői közé tartozott s annak tulajdonosalett.

2. R. László, a magyar nemzeti muzeum éremtári őre,etnográfus és numizmatikai iró, szül. Szarvason 1851 nov. 21., hol atyja Lipótaz első békésvármegyei könyvnyomdát alapította 1846., mellyel későbbBékés-Gyulára, majd 1858-ban Aradra költözött. R. elemi tanulmányait AradonNikodém János ev. lelkész iskolájában végezte s a szarvasi evang., később abudapesti ref. gimnáziumban tanult. Felsőbb tanulmányait a budapesti és bécsiegyetemeken végezte mint Rómer, Budenz, Salamon, Miklosich, Karabacektanítványa. Két éven át a békéscsabai polgári leányiskolánál tanított, majd abölcsészdoktori diploma elnyerése után a magyar nemzeti muzeum éremtáráhoznevezték ki. Az akadémia archeologiai bizottsága 1883. a Corpus NummorumHungariae Árpád-kori anyagának összegyüjtésével bizta meg s e célbólNyugat-Európa nevezetesebb gyüjteményeit tanulmányozta. 1885. a György Endrétőlvezetett balkáni tudományos expediciónak tagja volt s mint ennek egyikeredményét megirta az Oláh nyelv és nemzet megalakulása c. két kiadást értmunkáját. Szerkesztette az Ethznographia első évfolyamát s számos tanulmánytirt etnográfiai és numizmatikai tartalommal. Az akadémia 1892. levelező tagjáváválasztotta, hol A romanizmus Illyricumban c. értekezéssel foglalta el székét.Tudományos munkássága legfőbb eredménye, hogy az oláh nyelv és fajkeletkezésének és alakulásának kérdését ő oldotta meg véglegesen. E Lexikonbanumizmatikai és tenográfiai cikkeket ir.

3. R. Mór, matematikus, műegyetemi tanár, szül. Nagykőrösön1846 nov. 3. Ugyanott végezte a gimnáziumot. Főiskolai tanulmányait a bécsiműegyetemen kezdte s a budai József-műegyetemen folytatta. 1869 őszétől kezdvehárom féléven át a József-műegyetemen tanársegéd volt, azután pedig ugyanannyiideig a körmöcbányai főreáliskolán tanár. 1872-74. állami ösztöndíjjal agöttingai és heidelbergai egyetemen járt s az utóbbin bölcsészeti doktorrálett. 1874-86. a kolozsvári egyetemen az elméleti fizika és a matematika tanáravolt. 1886 óta a József-műegyetemen működik, még pedig 1891-ig mint amatematikának, azóta pedig az analitikai mekanikának tanára. 1878 óta atudományos akadémiának tagja. Irt matematikai és fizikai értekezéseket, azakadémia megbizásából König Gyulával együtt kiadja Bólyai Tentamenjét, melybőlaz első kötet 1897. jelent meg. E lexikon munkatársa.

Forrás: Pallas Nagylexikon



Maradjon online a Kislexikonnal Mobilon és Tableten is