Rétöntözés

a réteknek vizzel való ellátása mesterséges módon. A R.alkalmazása már nagyon régi keletü. Kiváló fontosságra különösen a régiOlaszországban emelkedett, melynek északi részében - Lombardiában - maiglan atökély legmagasabb fokán áll. Ellenben a többi kulturállamokban csak a multszázad közepe, nálunk pedig a kulturmérnöki intézmény megalkotása óta (1879)vett a R. nagyobb lendületet, habár fontosságát régen elismerték. A R. céljakettős, t. i. egyrészt a réti növényzetnek tenyészet közben a szükségesnedvességet biztosítani, másrészt a vizben oldott és lebegő növényi tápanyagokáltal trágyázólag hatni. Azonkivül kihat az öntözés a talajban foglalt anyagokfeloldására, a talajbeli levegőre és a talaj hőmérsékletére. Ezen hatásokvégeredménye abban nyilvánul, hogy az öntözhető rétek szénatermése nemcsaknagyobb, hanem biztosabb is, mint a nem öntözhetőké. Legfeltünőbb ez a hatásszáraz éghajlat alatt, hol a rétek holdankint alig 15-20 q szénát teremnek, migöntözhető rétek termése 40, sőt 50 q-ra emelkedik, Lombardiában pedig az ottmarcitáknak mondott öntözhető rétek 5-6-szor kaszálhatók s hozamuk meghaladja a100 q-t. R.-re mindenütt nyilik alkalom, ahol e célra alkalmas vizzel elegendőmennyiségben rendelkezünk és ez a viz az öntözendő területre könnyü szerrel -azaz költséges berendezések nélkül - rávezethető, másrészt a felesleges viznehézség nélkül elvezethető. E föltételek nélkül a mi viszonyaink között a R.-talkalmazni nem tanácsos (l. Öntözés). Hazánkban az öntözésre berendezett rétekterülete nagyon csekély, mindössze 4-5000 kataszt. holdat foglal el; remélhetőazonban, hogy az alföldön tervezett nagy szabásu csatornázási rendszer nagybanhozzá fog járulni a R.-nek általánosabb alkalmazásához.

Forrás: Pallas Nagylexikon