Retyezát

a D-i Kárpátok egyik jelentékeny tagja, mely Hunyad vármegyeDny-i sarkában emelkedik s Ny. felől a Godján-Szárko hegységhezcsatlakozik, melytől a Sebes völgye (Riu máre) választja el, mig D. felől azOláh-Zsil völgye választja el a Vulkán-hegységtől. A hegység egészben véveNy-K-i irányban terül szét, D-i rövid ágai az Oláh-Zsil völgyére, É-i hosszabbágai a hátszegi termékeny lapályra ereszkednek alá. A R. egyike hazánk legszebbs legregényesebb hegységeinek. Fő gerince a Magas-Tátra fenséges vadságáraemlékeztet; átlagos magassága 2300-2400 m. s jelentékenyebb csúcsai a Szlevej(2381 m.), Verfu Bukura (2427 m.), Pelaga (2506 m., az egész hegycsoportlegmagasabb emelkedése), Vrf Papusk (2443 m.), Vrf Gruni (2321 m.), VurvuKosztura (2235 m.), mellyel a R.-nak magas hegységi jellegü s óriásisziklaképződményei által jellemzett része megszünik. E szakasz É-i oldalágain emelkedikmaga a R.-csúcs (2477 m.), továbbá a Vurvu Stanisóra (2209 m.), Vurvu Petrike(2281 m.) és Vurvu máre (2486 m.). Ezen szakasz szépségét a tengerszemek isemelik, melyek közül a Zenoga a legnagyobb és legszebb. A hegységnek a VurvuKoszturától K. felé húzódó része jóval alacsonyabb, emelkedései nélkülözik amagas hegység szaggatott jellegét, túlnyomó részben gömbölyded hátak és tetők,melyeket erdők és havasi legelők fednek; jelentékenyebb emelkedései a GyaluBilugu mik (1751 m.), Tulisiai (1796 m.), Gyalu Sik (1685 m.) és Oboroka (1560m.); ezen láncolat mindjobban aláereszkedve Petrozsényig húzódik. A R. magábanöleli a tenyészet összes régióit a zuzmók rideg világától a gyümölcs nyájasövéig. Északi lejtőinek gesztenyéiből emelkedik ki a bükkfa öve, melyet fölfeléhaladva a fenyvesek régiója vált fel, majd a cirbolyafenyő némi maradványaintúl a törpe fenyő és törpe boróka foltjai lépnek fel. E vidék állat- ésnövényvilágának teljesen havasalji jellege van; a zerge, a barna és szakállaskeselyü itt honol, mig a hegység alsóbb részeiben a vaddisznó, róka, farkas,őz, nyest és vadmacska tanyázik. Hajdan a bölény is tanyázott itt. A R.legnagyobb részt jegőcös palákból, különösen csillámpalából, fillitből ésgnájszból épült fel, melyek helyenként gránithoz hasonló gnájszba mennek át. AR. lakói ma oláhok, mig régente a szláv és magyar elem uralkodott. Magában ahegységben alig van emberi lakás, az É-i tövében elterülő hátszegi lapályazonban sűrün tele van hintve községekkel. A R. a turistáknak sok szépet nyujt,de még teljesen hiján van minden kényelemnek, melyre turisták számíthatnak. AZenoga-tó közelében az itt 1882. megfordult Rudolf trónörökös emlékére 1896.emléktáblát állítottak.

Forrás: Pallas Nagylexikon