Kisszótár


Magyar Magyar Angol Angol
Reuchlin... ----

Magyar Magyar Német Német
Reuchlin... ----

Címszavak véletlenül



Címszó:
Tartalom:

Reuchlin

János, kiváló német humanista, aki nevét Capnio-ra görögösítette,szül. Pforzheimban 1455 febr. 22., megh. Liebenzell fürdőben 1522 jun. 30.Nyelvészeti és jogi tanulmányait Freiburgban, Párisban és Baselben végezte,mire 1481. württenbergi Eberhard gróf tanácsosa lett, kivel (s utóbb egyedülis) ismételve járt Olaszországban. E jóakaró urának halála után 1496.Heidelbergába és 1519. Ingolstadtba ment, hol az egyetemen a görög és hébernyelvet tanította. A pestis 1521. Töbingába űzte, hol szintén egyetemi tanárvolt. R. a német humanizmus legtekintélyesebb alakja; rendkivülinyelvismeretei, az ókori irodalmakban való alapos tájékozottsága, sokoldaluáltalános műveltsége és bátor, férfias jelleme a humanisták nagyra becsültvezérévé tették. Iskolakönyvei közül a Vocabularius breviloquus (1475) c. latinszótára, görög nyelvtana (Micropaedia, 1478) és görög beszélgetései (Colloquiagraeca, 1489) igen népszerüek és az ókori tanulmányok elterjedésére nagybefolyásuak lettek. Az ó-görög nyelv kiejtésében R. a modern görög kiejtéstvette alapul (itacizmus); ellenfele e téren Erasmus volt. Rendkivülitetszésben részesült elegáns latinsággal irt két vígjátéka is; Sergius, sivecapitis caput (1496) és különösen Scenica progymnasmata sive Henno (1497), melyutóbbi a Maître Pathelin címü francia bohózaton alapul; ezt ismételve dolgoztákát német irók, p. Hans Sachs (1531) is. R. vígjátékait kiadta Hugo Holstein1888,. ismertette Heinrich Gusztáv, Budapesti Szemle 59. köt. 309-316. old. (V.ö. Lehr Vilmos, Maître Pathelin és XVI. sz.-beli német alakjai, Philolog.Közlöny 17. köt. 567. old.) Korszakos jelentőségü, a reformáció szempontjábólis, R. munkássága a héber nyelv terén, melynek első nyelvtanait ő irta:Rudimenta hebraica (1506) és De accentibus et orthographia linguae hebraicae(1518), valamint ő adta ki német földön az első héber szöveget (hét zsoltárt,1512). Ide tartoznak: De verbo mirifico (1494) és De arte cabbalistica (1494)címü könyvei is, melyekben a kabbalát, persze siker nélkül, kereszténycélzattal fejtegette. Héber tanulmányai révén keveredett R. szenvedélyes vitábaa kölni humanizmusellenes párttal. Midőn ugyanis Pfefferkorn kikeresztelkedettzsidó az összes héber könyveknek (a biblián kivül) elégetését követelte, R. acsászár megbizásából irt emlékiratban erélyesen lépett föl e korlátoltságból ésgyülölségből származott javaslat ellen, és midőn Pfefferkorn őt, e bátorföllépése miatt, azzal vádolta, hogy a zsidók megvesztegették, R. Augenspiegel(1511) c. német könyvében élesen vágott vissza. Most a kölni teologiai fakultáseretnekséggel vádolta R.-t, kit azonban 1514. a speieri püspök a pápa nevébenfölmentett, de 1520. a pápa maga mégis elitélt. De ez itéletnek nem lett semmifoganatja, mert Miksa császár R.-nek fogta pártját, a német tudósok pediglelkesedéssel álltak a bátor humanista mellé és a gúny megsemmisítőszatirájával állították az Epistolae obscurorum virorum (1515) címü hatásosműben a kölnieket pellengérre, mig R. maga a hozzá intézett helyeslő leveleketClarorum virorum epistolae (1514) cím alatt adta ki. A pápa főleg azért itélteőt el, mivel a reformáció hivének tartotta; pedig R. a hitújítással szembentartózkodó állást foglalt el: a hit kérdései nem igen érdekelték. A reformációköré sorakozott barátjai azért élete vége felé elidegenedtek tőle. V. ö.Ersamus rendkivül magasztaló dicsőítését: De incomparabili herve JoanneReuchlius (1522). Életét legjobban megirta (németül) Geiger Lajos (1871), akiR. levelezését is kiadta (1875).

Forrás: Pallas Nagylexikon



Maradjon online a Kislexikonnal Mobilon és Tableten is