Reuss

két német fejedelemség az u. n. türingiai államok közt; azegyik az idősebb ágé, a másik az ifjabbé. Az idősebb ágból való R. vagyisR.-Greiz a kisebbik, Szász-Weimar, a szász királyság és az ifjabb ágból való R.között, 316 km² területtel, (1890) 182 565 lak., termékeny talajjal,amelynek 40%-a szántóföld vagy kert, 36%-a erdő és 19%-a rét és legelő. Az évitermés 1892-ben 1000 kg.-okban: rozs 5549, búza 451, árpa 2444, burgonya 16501, zab 4388 és széna 12 015. Az állattenyésztés mellett kiválóan fontos azipar. E tekintetben első helyet foglal el a gyapjuszövés Greizban és aharisnyakötés Zeulenrodában. R. örökös fejedelemség, 1867 márc. 28. publikáltalkotmánnyal, amely szerint a tudományhozó testület egy kamarából áll; ennek 12tagja közül kinevez a fejedelem 3-at, a lovagi birtokok tulajdonosaiválasztanak 2-t, a városok 3-at és a községek 4-et 6-6 évre. A közigazgatásGreizban van összpontosítva. A bevételek voltak 1894-ben 1 229 708 és akiadások összege 1 229 708 márka. Az államadósság 139 800 márka. Azigazságszolgáltatás terén a legfőbb biróság a jenai főtörvényszék.

Az ifjabb ágból való R. vagyisR.-Gera-Schleiz-Lobenstein-Ebersdorf, vagy rövidítve: R.-Schleiz, kétkerületből áll, amelyeket egymástól Szász-Weimar 11 km. széles része választel. Az alsó (Unterländischer) 1 és a felső (Oberländischer) kerület 2 járásbóláll. Az előbbi a porosz-szász tartomány, Szász-Weimar és Szász-Altenburg közt,az utóbbi Bajorország, Szász-Meiningen, Schwarzburg-Rudolstadt, Szász-Weimar ésR.-Greiz közt fekszik: összesen 826 km² területtel, (1890) 119 811lak. A felső kerületet a Frankenwald ágazza be. A Saale és Elster öntözi. 1892.termett 7592 ha.-on rozs 10 359 000, 1906 ha.-on búza 3 498 000, 3466 ha.-onárpa 4 656 000, 4880 ha.-on burgonya 44 646 000, 6620 ha.-on zab 8 447 000 és14 005 ha.-on széna 29 158 000 kg. A bányászat ágai közül egyedül asóbányászatnak van jelentősége Heinrichshallban. Az ipar jelentékeny. A gyapju-és pamutszövés székhelyei Gera, Triebes és Langenwetzendorf, a vasöntésé,harmonika- és gépgyártásé Gera, a bőrcserzésé Tana és Hirschberg, a sörgyártáséKöstritz, Schleiz, Gera, Ebersdorf és Hirschberg, a dohánygyártásé Gera. Azalkotmány az 1852 ápr. 14-iki alaptörvényen nyugszik, amelyet 1856 jun. 20. és1871 jan. 17. revideáltak; e szerint a tartománygyülés 16 tagból áll és pedigR.-Köstritz birtokosából, a legtöbb adót fizetők 3 követéből és 12 direktválasztás útján választott képviselőből. A kormányzást a fejedelem 3tanácsadójával teljesíti. A legfőbb igazságszolgáltatási forum a jenaifőtörvényszék. A bevételek 1894-95. voltak 2 091 400, a kiadások 2 080 051márka; az államadósság 1893-ban 10 40 550 márka.

A XII. sz.-ban a mostani fejedelmek ősei császári vogtokvoltak. Ezek egyikének, Gazdag Henriknek 3 fia volt, akik 1206. megalapítottáka plaueni, weidai és gerai fejedelmi ágat. A második kihalt 1532., a harmadik1550. és igy csak a plaueni ág maradt meg, amely többszöri újabb felosztásokután végre a másik kettőnek birtokát örökölte, de Plauent a szász királyságnakvolt kénytelen átengedni. A mostani fejedelmek ezen ágból valók, akik VI.Henrik császár emlékére mindannyian a Henrik nevet viselik. Az idősebb ágHenrikjei a 100-ig számlálnak és azután újból kezdik a számítást; az ifjabb ágpedig minden új században kezdi újból a számítást.

Forrás: Pallas Nagylexikon