Kisszótár


Magyar Magyar Angol Angol
Reuter... ----

Magyar Magyar Német Német
Reuter... ----

Címszavak véletlenül



Címszó:
Tartalom:

Reuter

1. Frigyes, kiváló alnémet regényiró, szül. Stavenhagenben(Mecklenburg) 1810 nov. 7., megh. Eisenachban 1874 jun. 12., hol 1863 óta élt.Gimnáziumi tanulmányainak befejezte után atyja kivánságára, de saját hajlamaellenére 1831 óta Rostockban, 1832 óta Jenában jogot tanult. Itt a németdeák-mozgalmakhoz csatlakozott, minek következtében 1833. Berlinben, holtanulmányait folytatni akarta, elfogták és halálra itélték. A király kegyelemútján harminc évi várfogságra itélte és R. tényleg 1838-ig különböző poroszvárakban fogva volt, sőt midőn Poroszország kiadta, még 1840-ig Dömtzmecklenburgi várban kellett senyvednie. Most a gazdaságra adta magát, deminthogy e téren nem boldogult, 1850. Treptowban telepedett le mint magántanítós nemsokára kizárólag az irodalomnak élt, melyben már első művével nagy sikertaratott. 1856 óta Neubrandenburgban (hol neki 1893. emléket állítottak), 1863óta Eisenachban élt. Emléket 1893. még Chicagóban is emeltek neki. Eisenachiházát s gazdag irodalmi hagyatékát özvegye (megh. 1894 jun. 9.) aSchiller-alapra hagyta. R. legtöbb művét mecklenburgi alnémet nyelvjárásbanirta, melyet remekül alkalmaz és módosít, főleg kifogyhatatlan humorja szolgálatában.Fő művei: Läuschen un Rimels (1853-58); Polterabendgedichte (1855); De Reis nahBelligen (1855); Kein Hüsung (1858); Hanne Nüte (1859); Schurr-Murr (1861);legjelesebb műve: Olle Kamellen, melynek egyes részei: Ut de Franzosentid(1860); Ut mine Festungstid (1862); Ut mine Stromtid (1864); Dörchläuchting(1866) és De Reis nah Konstantinopel (1867); Sämmtliche Werke 1863-1868, 13köt., népies kiadás 1877, 7 köt.). Hagyatékában (Nachgelassene Schriften, 2köt., 1875) találtak egy szatirikus vígjátékot is: Die drei Langhänse (1878).Egyéb dolgozatok hagyatékából 1883. s 1885. jelentek meg. R. első ranguhumorista, kinek művei, dacára a nehezen érthető nyelvjárásnak, mellyel él,rendkivüli népszerüségre jutottak egész Németországban (nálunk Hunfalvy Pálnakvolt kedveltje). Főleg mester a jellemzésben; Onkel Bräsig, regényeinek egyikfő alakja, még a szinpadon is bevált. Humora soha sem sértő, mert nemesgondolkodásából és a szegény népért (melyet kitünően ismert és remek rajzokbanfestett) melegen érző szivéből fakad. Stromtid címü fő műve a modern németregényirodalomnak egyik legjelesebb, legegészségesebb terméke. Felnémet(irodalmi) nyelven irt dolgozatai jóval kevésbé sikerültek. Életét megirtákvagy élet- s jellemrajzi adalékokat tettek róla közzé: Glagau (2. kiad. 1875),Wilbrandt (1875), Ebert (1874), Latendorf (1880), Trinius (1886), Raatz (1894)és mások. V. ö. Engel Fr., Briefe Fritz R.-s an seinen Vater (2 köt.,Braunschweig 1896); Gaedertz, Aus Fritz R.-s jungen und alten Tagen (Wismar1896).

2. R. Hermann, német prot. teologus és történetiró, szül.Hildesheimben 1817 aug. 30., megh. Göttingában 1889 szept. 17-én. 1853.rendkivüli tanár lett Boroszlóban, 1855. rendes tanárnak nevezték kiGreifswaldba, 1866. visszakerült Boroszlóba s innen 1876. Göttingába. 1864 ótaszentszéki tanácsos és 1881 óta bursfeldei apát is volt. Művei: Johannes V.Salisbury (Berlin 1842); Geschichte Alexanders III. und der Kirche seiner Zeit(2. kiad. Lipcse 1860-64, 3 köt.); Geschichte der religiösen Aufklärung im Mittelalter(u. o. 1875-77, 2 köt.); Augustinische Studien (Gotha 1887).

3. R. Keresztély, német iró, szül. Kütten faluban (Merseburgközelében) 1665., megh. 1712 után. Élete még mindig elég homályos: 1688 ótateologiát, utóbb jogot tanult Lipcsében, hol sértő szatirái miatt az egyetemrőlkicsapták, mire Seyfferditz kamarás titkára lett. 1703-10. Berlinben élt, holaz udvari ünnepélyek számára drámai szövegeket irt. Egyebet nem tudunk róla.Irt két vígjátékot: L"honnete femme oder d. Ehrliche Frau zu Plissine (1695) ésDer ehrlichen Frau Schlampampe Krankheit und Tod (1696, kiadta Lustspiele címenEllinger, 1890), melyek élesen támadó irányuak és egy ugyanezen körben mozgógúnyiratot; Letztes Denk- und Ehrenmal der Frau Schlampampe (1697). Értékesebbregényszerü műve: Schelmuffkys Reisebeschreibung (1696, kiadta Schullerin,1885), melyben éles szatirával, de egyúttal egészséges, jóízü humorral gúnyoljakorának hóbortjait. Életét megirták Zamcke Frigyes (1884) és Gehmlich (1891).

Forrás: Pallas Nagylexikon



Maradjon online a Kislexikonnal Mobilon és Tableten is