Legyen Ön is szerkesztőnk!
Küldjön be címszót!

Pályázatok

Kisszótár


Magyar Magyar Angol Angol
Révai... ----

Magyar Magyar Német Német
Révai... ----

Címszavak véletlenül



Legújabb kommentek



Címszó:
Tartalom:

Révai

1. Leo, könyvárus, szül. Eperjesen 1844. TanulmányaitEperjesen végezte. 1859. a könyvárusi pályára lépett. 1862-ben Pestre került azakkori jó hirnevü Osterlamm-féle könyvkereskedésbe, hol a tudomány és irodalomszámos kitünőségével ismerkedett meg. 1867-68. évet külföldön töltöttetanulmányai kibővítése céljából. Egy évig a lipcsei List és Francke ismert ésjóhirü cégnél munkálkodott. 1868. Bécsben a Floh c. humorisztikus illuszráltlapot alapította. Sajtópöre alkalmából, mivel máskülönben nem lehetett volnaR.-t elitélni, hozta a bécsi legfőbb itélő törvényszék azt a felette fontosdöndést, hogy Magyarország Ausztriával szemben külföldnek tekintendő. Igyazután elitélték R.-t 3 havi börtönre, mely büntetést a Landesgerichtben ki isszenvedte. Közben a rendőrség a laptól a postaközlekedést és az egyedárusítástelvette, ugy hogy a lapot vagy eladni vagy beszüntetvi kellett. A kiadórészvénytársaság az eladásra szánta el magát. 1869-ben telepedett le Pesten,könyvkereskedést nyitván az Egyetem-utcában, összekötötte azt tudományosantiquariummal, mely akkor még ismeretlen fogalom volt nálunk és igy nagyhézagot pótolt. Mint könyvkiadó első rangu jeles iróink műveit adta ki, u. m.Jókai, Mikszáth, Kiss J., Szathmáry K., Degré, Vajda János stb. Nagyantiquariumi készletéről időnkénti tudományos és tájékoztató jegyzetekkelellátott szakjegyzékeket bocsát ki.

2. R. Mór, könyvkiadó, az előbbiek unokaöccse, szül.Eperjesen 1860. Gimnáziumi tanulmányait Eperjesen, egyetemi tanulmányaitBudapesten és Lipcsében végezvén, 1880. az apja által 1869. megalapított RévaiTestvérek könyvkereskedői cégbe társul lépett be és e cégnek könyvkiadói osztályátakkoriban megalapította és azóta vezeti. 1880-85. a Regényvilág c. szépirodalmifolyóiratot szerkesztette. 1885. jelentékeny részt vett Az osztrák-magyarmonarchia irásban és képben c. népismei mű megindításában és terjesztésében. Ezalkalommal a colportage-könyvkereskedést és később a havi részletfizetésre valókönyvvásárlást országosan inaugurálta. A Pallas Nagy Lexikona megjelenésealkalmával bevált ez új módszer, amennyiben e mű az ő tevékenysége folytánközel 20 000 példányban terjedt el. 1893. R. eszméje és indítványa alapjánhatározták el a Jókai Mór műveinek egyöntetü, szép új kiadásban valóközrebocsátását, olyformán, hogy a szerzőnek a kiadás jövedelméből 100 000frtnyi tiszteletdíj jusson. A rábizott feladatot teljes sikerrel véghez vitte.A Révai Testvérek cég 1895 jul. 1-én részvénytársasággá alakulván át, annakvezető igazgatójává R. választatott meg. Több rendbeli ismertető cikkein kivülkülönösen könyvárusi közügyeket előmozdító irodalmi működést fejt ki.

3. R. Miklós, nyelvész, szül. Szent-Miklóson (Torontál) 1750febr. 24., megh. 1807 ápr. 11. Az egyházi pályára lépve, kegyesrendi taggálett; 1777. pedig belső hajlamát követve s Károlyi Antal gróftól nagylelkülegsegítve, Bécsbe ment a rajz és műépítészet tanulására. Már 1773. elkezdett verselni,s római mérték szerint irt Magyar alagyáinak első könyvét 1778. ki is adtaNagy-Károlyban. Munkája nagy tetszéssel fogadtatván, a Nagy-Károlyban ugyanazonévben felállított akadémiában a rajz és műépítészet tanítójává nevezték ki;1780. a Mária Terézia felett mondott halottas beszéde által neve az egészhazában ismeretes lett. A következő évben azonban hivatalától megválván, egyiknyomorból a másikba esett, s Nagy-Károlyból Pozsonyba, majd Bécsbe és Grazbavándorolgatott; 1784 elején ismét Pozsonyban élt s ott Paczkóval együtt irta aHirmondót; ugyanekkor készített egy tervet a magyar tudós társaság létrehozásairánt, melyet azonban eredménytelenül nyujtott be József császárnak. 1785-86.Győrött, 1787-89. pedig Pozsonyban adta ki Magyar költeményes gyüjtemény c.alatt Faludi, Orczy, Barcsay és saját verseit; 1787. a győri gimnáziumbanrajztanítónak nevezték ki, 1788. pedig a hazakerült magyar koronánakörömünnepére irt, s a Magyar Orpheus első darabjában kijött versei nagyfigyelmet gerjesztettek; 1792. latin elegiáit és a Mária Terézia felett mondottbeszédét Latina címen kinyomtatta. 1796. Bécsbe ment, s kivívta szerzetesifogadalma alól való feloldozását. Onnan visszatérve, az esztergomi gimnáziumbana poétikai katedrát nyerte el; 1799. Komáromba helyezték át, hol 1800 jun.végéig tanítván, megroncsolt egészsége helyreállítása végett nyugalmazásátkivánta, s addig mig ezt megnyerné, Füredre, onnan Paitner prépost s barátjánakrátóti kastélyába vonult. 1802. Bécsbe ment, hol a könyvtárak és jóltevőinekházai nyitva állottak előtte; hivatalt nem vállalt, csak Grassalkovich hercegunokáját, Forgách gróf leányát oktatá a magyar nyelvben. E közben meghaltVályi, a pesti egyetemen a magyar nyelv és irodalom tanára, kinek magyarnyelvtana megbirálására R.-t a helytartótanács már azelőtt felszólította volt.Vályi halála után R. ugyan nem folyamodott, mindazonáltal kinevezték a megürülttanszékre. Ekép régi óhajtása teljesülvén, minden igyekezetét arra fordította,hogy a közvárakozásnak megfeleljen; már rég elkészíté a Halotti beszédetfejtegető remek munkáját, melyet latinul Antiquitates literaturae hungaricae(Pest 1803) cím alatt adott ki. Azonban legfontosabb, s nyelvtudományunkban újkorszakot alkotó munkája Elaboratior grammatica hungarica cím alatt jelent megPesten 1803-6., két kötetben, a 3-ik (a mondattan) kéziratban maradt. R. magyarnyelvtudományi rendszerét már akkor is a tekintélyesebb magyar iróklegalaposabbnak ismerték el, mégis vetélytársa Verseghy annyira vitte a dolgot,hogy iskoláinkba az ő (nyelvszokáson, s nem nyelvtörténeten alapuló) rendszerétvették be; a kettő közti ellentét legélesebb volt az ikes igék kérdésében. Amagyar tudományos akadémia mindjárt megalakulásakor R. rendszerét fogadta el.R.-nak egyéb irodalmi működése: lefordította az Iliász első könyvét; irt egyABC könyvecskét a nemzeti iskoláknak hasznokra (Pozsony 1777); továbbá A magyarnyelvnek helyes irása és kimondása felől való kettős tanuság (Buda 1778); Avárosi építésnek eleje; A mennykőnek mivoltáról és eltávoztatásáról valóbölcselkedés, Makó után diákból címü műveket és egyházi beszédeket. Halála utánHorvát István birtokába következő kéziratai jutottak: A magyar nyelvtudományrövid előadása; A napkeleti nyelvekkel atyafias magyar szók tára; A magyarnyelv tudományos története, chrestomatiája, irásmódszabásai; A magyar nyelvszókötése; görög, francia és német lantos költőkből való fordításai. R.legnagyobb dicsősége, hogy a nyelvtörténeti módszert tisztán és sikeresenalkalmazta, s ebben megelőzte Grimm Jakabot, a német nyelvtörténet nagy hirümegalapítóját. Életrajzát legbővebben Csaplár Benedek, népszerübben BánócziJózsef irta meg (jutalmazott pályamű az akadémia könyvkiadó vállalatában).Szülővárosában 1893 aug. 26. szobrot állítottak emlékének.

Forrás: Pallas Nagylexikon



Szóljon hozzá!


Neve: (megjelenik)

E-mail címe: (nem jelenik meg)

Üzenete:



Maradjon online a Kislexikonnal Mobilon és Tableten is