Kisszótár


Magyar Magyar Angol Angol
Reviczki... ----

Magyar Magyar Német Német
Reviczki... ----

Címszavak véletlenül



Címszó:
Tartalom:

Reviczki

híres emberek

Gyula, költő, szül. Vitkócon (Nyitra) 1855 ápr. 9., megh.Budapesten 1889 jul. 11. Iskoláit Léván kezdte meg, Pozsonyban folytatta svégezte be a gimnáziumot kitünő sikerrel. Több nyelvet tudott, bizonyosjártassága már ekkor volt a világirodalomban, folyton művelte magát és költőidicsőségről álmodozott. Bürgerről irt tanulmányát a Reform közölte. Alig tettele az érettségit, atyja Reviczky Kálmán 1873. Bécsben meghalt, a nélkül, hogyGyulának, aki természetes fia volt, családi állását tisztázta volna;fejlesztett benne úri hajlamokat, hozzá szoktatta előkelő neve előnyeihez, deadoptálni sohasem akarta. A büszke és érzékeny ifjut ez rendkivül bántotta s anyomoron felül, mely reászakadt, egész életét elkeserítette. Anyai nevét(Balek) 1874. a család beleegyezésével R.-re változtatván, e név törvényeshasználatára jogot nyert, de «az apai örökség», származása később is, igynősülési szándéka alkalmával mindig fenyegető akadály volt előtte. 1873 őszénPozsonyban beiratkozott a jogra mint magántanuló, de anyagi körülményeikényszerítették, hogy kenyérkereset után lásson, s nevelőséget vállaltLipthayéknél Garam-Újfalun. Ezalatt bővítette irodalmi tanulmányait és újabbdolgozatokat készített. A humor psychologiája címü értekezéséért, melyetThackeray hatása alatt készített, Vadnai esztetikai tanulmányokra buzdította; őazonban inkább költői ambiciót táplált. 1874. Pestre jött, hogy az irodalombanpoziciót hódítson magának, azonban itt súlyos küzdelmek vártak rá, s már azöngyilkosság gondolatával is foglalkozott; arra is gondolt, hogy németül ir,pár német verse csakugyan feltünést is keltett. Végre Szana Figyelőjénél kapottszerény korrektori állást, ami az éhenhalástól megmentette. 1875. nevelőnekment a Horváth-családhoz Dentára, s az ott töltött két év alatt izmosodott megés vett irányt költői talentuma; addig drámairói sikerekről álmodozott, ekkorkialakult benne a lirikus. Itt érte az első mélyebb szerelmi szenvedély,melynek emlékét Emma c. dalciklusa őrzi; azonban szegények lévén mindketten, eviszony nem végződhetett házassággal. Nagyobb művek, különösen drámaiköltemények tervét is forgatta fejében, igy Jóbról, Jézusról, melyekben újgondolatokat akart adni. Ezalatt apróbb költeményei inkább vidéki lapokbanjelentek meg. 1877 őszén új reményekkel jött a fővárosba, hogy az irodalombanérvényesítse tehetségét, de újra és még nagyobb nyomor várt reá. Jóbról irttragédiája az akadémia Teleki-pályázatán kudarcot vallott, a szerkesztőktöbbnyire elutasították. Egy jobb módu barátja, ki Schopenhaueri felfogásávalis nagy hatással volt rá, zajos mulatságokkal szórakoztatta; ez időből valók aPerdita ciklus darabjai. Egy évig tartott e kínos korszak. 1878. György Aladárajánlására a Honhoz jutott. Az itt töltött négy év alatt helyet vívott kimagának mind az irodalomban, mind a társadalomban, egyénisége kifejlődött ésegyre népszerübb lett. Verseken kivül kritikákat, essaiket irt; fordított ismagyar költeményeket németre (az Auf der Höhe-ben és a berlini Magazinban). APetőfi-társaság adta ki első verskötetét 1883. Ifjuságom címmel, melyet akritika kedvezően fogadott, az újabb lirikusok egyik legtartalmasabbjátismerték, látták benne, aki komoly művészi célból dolgozik, minden banalitástkerül, érzésben eredeti és formában művészi. 1882. a Hon és Ellenőr a Nemzetbenegyesülvén, R.-t csak újdonságirónak akarta az új lap megtartani. Erre inkábblemondott és ismét sok nélkülözéssel küzdött, ami aláásta egészségét. Egy ideigKreith Béla Szemléjénél dolgozott, majd Aradra ment kormánypárti újságotszerkeszteni, amit kelletlenül tett, majd Kassán a német nyelvü Pannoniátszerkesztette; de nem érezvén magát jól a vidéki társadalomban, visszajött afővárosba. Egy ideig a Függetlenségnél élt, utóbb 1887. a Pesti Hirlaphozjutott. Itt kellő munkakört talált; az irodalom és a szinház rovatát bizták rá.Azonban már ekkor jelentkezett nála végzetes betegsége, a tüdővész. 1888februárban Arcóban keresett gyógyulást, s látszólag jobb egészségben tértvissza; költészete újabb lendületet vett s ekkor jelent meg újabb verskötete,Beöthy Zsolt eszközlésére, a Kisfaludy-társaság segítségével, a Magány. E kötetáltalános elismerést aratott. R. költői értéke és tartalmasság mind jobbankidomborult, művészek szavalták költeményeit (Pan halála stb.) és többetnémetre kezdtek fordítani. Egy új szerelem és a már-már kivívott dicsőség majdnemboldoggá tették, midőn betegsége újult erővel megtámadta. 1889 márc. 1. újbólArcóba indult. Ott időzött pár hónapig, ekkor oly rosszra fordult állapota,hogy haza kellett jönnie. 5 heti szenvedés után az üllői-úti klinikán, aholkiváló gonddal ápllták, s irótársai is sok szeretettel igyekeztek enyhíteniszenvedéseit, maghalt. Sok műve töredékben maradt. Egy regénye, az Apai örökség1884. jelent meg; hősében magát festi, s fő gondját a pszichologiai analizisrefordítja. Sokkal jelesebbek azonban lirai költeményei, s mondhatni, hogy azújabb lirikusok közt egy sincs, aki természetadta tehetségét annyira iskoláztaés oly tüzetes tanulmányokkal egyesítette volna mint ő. Lirájában az általánosemberi és az egyéni állásponton áll; nemzeti hang és érzés alig vankölteményeiben, még ritmusa is mindig nyugateurópai; a specifikus magyaroselemtől tüntetőleg tartózkodik, a népiest ki nem állhatja, európaiműveltségéhez méltatlannak tartja; művészi felfogásában bizonyosarisztokratikus vonás van s egyike azoknak az újabb magyar költőknek, kiket akozmopolitaság vádja ért. Szerelmi és egyéb érzéseinek rajzában nagy szerepetjátszik az emberi sors problemája, a kétség, mely szivét vérzi, s kétségeit ésszenvedéseit megható, mély és egyéni hangulattal zengi el. Költeményeit barátjaés költőtársa adta ki R. Gy. összes költeményei címen (Budapest 1895, 2 köt.);a második kötet végén Epilog-gal, mely a költőre érdekes visszaemlékezésekettartalmaz.

Forrás: Pallas Nagylexikon



Maradjon online a Kislexikonnal Mobilon és Tableten is