Kisszótár


Magyar Magyar Angol Angol
Reviczky... ----

Magyar Magyar Német Német
Reviczky... ----

Címszavak véletlenül



Címszó:
Tartalom:

Reviczky

-család (revisnyei), Árva vármegye családjainaklegrégebbike, mely Hotimértől veszi eredetét, ki 1272. IV. Lászlótól az Árvábanfekvő két ekényi terjedelmü Revisnye birtokra nyert adományt. Fiai közül, kinekegyikéről az adománylevélben tétetik említés, Lodánt, Bodort és Miklós későbbiokmányokból ismerjük. Ezektől származott tovább a család, mely idővel több máságra, Suffa, Burián, Dedinszky stb. családokra oszlott. A család minden időbenkiváló szerepet játszott a közéletben, de fő dísze Ádám (l. o.) kancellár volt.A családból Károly 1770 nov. 6. bárói rangra emeltetett, de ezen ága acsaládnak kihalt. János báró tábornok, szül. Revisnyén 1702 jun. 23., megh.1778 márc. 23. Iskolái bevégeztével katona lett és 1721-65 közt a Károlyi grófnevét viselt huszárezredben szolgált; részt vett az örökösödési és a hétéves poroszháboruban. 1754. ezredes lett, 1757. vezérőrnagy, 1761. altábornagy, 1773.bárói rangra emeltetett. Egyik leánya Juditha Hohenlohe Albert Károly herceghezment nőül, kitől a hercegi ág waldenburg-schillingsfürsti ága származik. Antal,R. Károly testvére, lekéri apát, iró, szül. S.-A.-Újhelyen 1723 jun. 17., megh.Budán 1781-ben. 1771. magyarországi tábori püspök és lekéri apát lett. Mintgimnáziumi tanár több munkát adott ki, ezek közül megemlítjük: Elementalogicae, metaphysicae et theologiae naturalis (1753-57); Universae Matheseosbrevis institutio (Tyrnaviae 1752). József, kir. táblai biró és pesti egyetemijogtanár, R. Ádám gr. atyja, szül. Derecskén 1750 febr. 23., megh. Izsákon(Pest) 1815. Több rendbeli jogi munkáiból megemlítjük: Introductio ad politicaRegni Hungariae, (Buda 1790, név nélkül). Mint költő is ismeretes volt, demunkái egyes alkalmi versek kivételével nyomtatásban nem jelentek meg. V. ö.Reviczky Sándor, A Reviczky-család okmánytára (Budapest 1878).

1. R. Ádám, szül. Debrecenben 1786 máj. 23. mint R. Józsefés Laczkovich Anna fia, megh. 1862 ápr. 21. Kiképzését Bécsben a Theresianumbannyerte, melynek vizsgálatán a jogtudományokban való kiváló képzettségejutalmául I. Ferenc királytól gyémántgyűrüt kapott. 1805. Galiciában a királyi ügyészségszolgálatába lépett, 1807. u. o. a kormányszékhez, 1808. a cseh-osztrákegyesített udvari kancelláriához fogalmazóvá neveztetett ki. 1809. beállt ahadseregbe mint önkéntes hadnagy s részt vett a napoleoni harcokban. 1811.királyi táblai ülnökké s királyi kamarássá, 1814. a velencei cs. kir.kormányszéknél valóságos tanácsossá, 1815. az osztrák-szárdiniai hadseregekélelmi főnökévé, majd a Montblanc, Isere és Rhône département polgári biztosáváneveztetett ki. 1818. Lombardia és Velence királyságok kamarai előadója, 1819.udvari tanácsos, 1822. a galiciai kir. főkormányszék előadója, 1825. a cs. kir.egyetemes udvari kamara (mai pénzügyminisztérium) alelnöke, 1826. magyar kir.udvari alkancellár és főudvarmester, 1828 ápr. 25. főkancellár, a Szt.-István-rendkancellárja s Borsod vármegye főispánja lett. 1831. a magyar tudományosakadémia igazgató tagja, később a bécsi tudományos akadémiának is tagja lett.1836. a főkancellárságtól megválva, a toscanai udvarnál osztrák követ ésmeghatalmazott miniszter lett. Nejétől Szumlanszka Szidónia bárónőtől kétgyermeke született: egy leánya, ki Bécsben apáca volt és 1887. elhalt, s egyfia Elek, ki 1886 okt. 1. halt meg s vele a grófi családnak magva szakadt.

2. R. Károly gróf, orientalista, szül. Revisnyén (Árva)1737., megh. Bécsben 1793 aug. 10. Szülői házában kiváló gondos nevelésbenrészesölt. Nagy nyelvismerő volt, birta a magyar, latin, görög, német, francia,angol, olasz, szláv, arab, persa, török és zsidó nyelvet. Ezen nagynyelvismerete birta őt arra, hogy politikai pályára lépjen. Mint rendkivülinagykövet Varsóba került, innen 1782. Berlinbe helyezték át, 1786. pedigLondonba hasonló minőségben. Londonban hosszabb ideig mint magánember kizárólaga tudománynak szentelte idejét. 1773. bárói és 1787. grófi rangra emelték.Tagja volt a maltai lovagrendnek s nagykeresztese a Szt.-István-rendnek. Hafizpersa költő 16 ódáját eredetiben és latin fordításban kiadta Specimen posseospersicae sive Muhammedis Schems Eddini notioris cognam. Haphyzi Ghazelae, siveOdae sexdecim ex initio Divani depromptae (Bécs 1771), mely angol és németnyelven is megjelent. Ezenkivül egy A török hadi rendtartásról szóló arabmunkát franciára fordított, és kiadta Petronius műveit (Berlin 1785). V. ö.Goldziher, A keleti tanulmányok magyar bibliográfiájához (Egyet. Közl., V.).

3. R. Szevér, R. László biharvármegyei táblabiró fia, szül.Nagyváradon 1840., megh. Pesten 1864 szept. 24-én. Középiskolai tanulmányaitNagyváradon elvégezvén, u. o. jogot hallgatott. 1860. vármegyei aljegyzővé ésesküdtté választották, azonban 1861. ezen állásairól a megváltozott politikaiviszonyok folytán lemondott s Pestre utazott, hol jogi tanulmányait folytatta s1863. befejezte. Irodalmi működését a Hölgyfutárban megjelent kritikaicikkeivel kezdette meg. Számos közgazdasági és kritikai cikket és ismertetést,különösen a külföldi irodalmat tárgyalót, irt a Pesti Napló, Budapesti Hirlap,Szépirodalmi Figyelő, Ország Tükre és Koszoru címü lapokba. Fordította HuszárImrével Hugo Viktor Nyomorultak c. regényét (Pest 1862). 1863. Zilahy Károllyalszerkesztette az Alföldiek segélyalbuma (Pest 1864) c. művet. 1864. Anyagiérdekeink c. közgazdasági lapot alapított, mely azonban R.-nekpisztolypárbajban történt megöletése folytán csakhamar megszünt. V. ö. Vas. Újs.1864. 40; Pesti Napló 1864. 219.

Forrás: Pallas Nagylexikon



Maradjon online a Kislexikonnal Mobilon és Tableten is