Réz acetátjai

A réznek egy normális és több bázisos ecetsavsóját ismerjük;utóbbiak a kereskedésben grünspan név alatt fordulnak elő. A R. közül afontosabbak: 1. Normális rézacetát, ecetsavas réz (Desztillált grünspan) Cu(C₂H₃O₂)₂+H₂O,amely legegyszerübben a rézoxidnak vagy a rézkarbonátnak ecetsavban valófeloldása útján készül. A koncentrált oldatból kékes-zöld szinü egyhajlásuoszlopokban válik ki, amelyek 5 sr. forró vagy 13 sr. hideg vizben feloldódnak.2. A bázisos rézacetátok közül pedig az u. n. kék grünspant (Cu₂O(C₂H₃O₂)₂+ 6H₂O), nagyban ugy állítják elő, hogy rézlemezeketmegsavanyodott (tehát ecetsavtartalmu) bortörkölybe állítják, amikor a rézfelületén az ecetsav és a levegő oxigénjének együttes hatása folytán bázisosrézacetátból álló kéreg képződik, amelyet a rézlemez felületéről időközönkintlefejtenek. De készítik ugy is, hogy a vizzel megnedvesített normálisrézacetátot néhány hónapig a levegőn kiterítve hagyják. A bázisos rézacetátapró kék szinü kristályokból áll, és viztől elbomlik. A mondottakbólmegérthető, hogy a R., amelyek kivétel nélkül heves hányást okozó mérgesvegyületek, ecetet tartalmazó rézedények felületén igen könnyen képződhetnek,ezért savanyu ételeket v. italokat csak ónozott rézedényekben szabad készíteni.A R.-t szép szinük miatt viz- és olajfestékek készítéséhez használják. Arézacetát és rézarzénitből álló vegyület képezi a fő alkotó részét a legszebbzöld festéknek, amely schweinfurti v. császárzöld név alatt fordul elő akereskedésekben. Ez a vegyület igen könnyen képződik akkor, ha a bázisosrézacetátot arzéntrioxiddal és vizzel főzik. Smaragdzöld szinü por, rendkivülmérges. Tapéták, szövetek stb. festésére olykor még manapság is használják,noha alkalmazása szigoruan el van tiltva.

Forrás: Pallas Nagylexikon