Kisszótár


Magyar Magyar Angol Angol
Rézkor... ----

Magyar Magyar Német Német
Rézkor... ----

Címszavak véletlenül



Címszó:
Tartalom:

Rézkor

az ősrégészetiszakirodalomban az acsiszoló kőkori és bronzkori kultúra közé eső időszak, melyben az emberiségbizonyos területeken a tiszta, azaz semmi más fémmel szándékosan nem kevertrezet használta szerszámainak és ékszereinek anyagául. Ily korszakot ismertekfel Amerikára nézve, hol az számos emlékkel izonyítható, sőt az is bizonyos,hogy Mexikóban ésPeruban épp ugy, mint európai, ázsiai és afrikai területeken eműveltség később bronzműveltséggé is fejlődött. A mexikói és perui réz- ésbronzemlékek aránylag kevéssé ismeretesek, mig az Egyesült-Államok területéneke fajta leletei Squier, Dawis, Foster és buttler művei után, különösen pedig az1876-iki philadelphiai kiállítás óta, hol több mint 250 réztárgy állíttatott kiaz Egyesült-Államokból a Misszisszippi medencéjéből s különösen Wisconsin államterületéről Schmidt Emil monográfiája nyomán eléggé ismeretesek. Az amerikairéztárgyakat jellemzi, hogy a) csaknem tiszta rézből állanak, a kénnek,arzénnek, antimonnak, nikolnak, vasnak, cinknek és ónnak nincs bennük nyoma,mindössze kevés ezüst az, ami anyagukban néha előfordul, de ez is különváltanmint szemcse vagy pikkely; b) hogy nem öntés, henem kovácsolás által készítvék;ezen emlékek két csoportra oszthatók, u. m.: I. Fel nem dolgozott anyag: 1. vizáltal gömbölygetett darabok (rézkavicsok); 2. régi bányákból származó olyandarabok, melyeken a munkálás nyoma látszik; 3. kisebb darabok, melyek azelőbbiekről megmunkálás végett levágattak. II. Fegyverek és szerszámok: 1.lándsa- és nyílhegyek; 2. balták (széles, nagy vésők); 3. kapák (nyéllelellátott vésők); 4. keskeny vésők; 5. kések; 6. dikicsek, tűk stb.; 7.ékszerek. Az európai R.-t legelőbb Wilde említette 1861. az irlandi királyiakadémia muzeumának leiró lajstromában s ő iktatta az új korszakot a kő- ésbronzkor közé; nálunk vele egyidőben s tőle függetlenül id. Kubinyi Ferenc.Utánuk Keller határozottabban formulázta a kérdést s kimutatta, hogy nincsigazuk azoknak, akik, bár elismerik, hogy a tiszta réz használata okvetlenülmegelőzte a bronz feltalálását, mégis azt állítják, hogy: a rézről a bronzravaló átmenet nem Európában állott elő s igy Európára nézve R.-ról nem lehetszó. Keller szerint ez legfeljebb csak Európa nyugati részeire állhat, miutánMagyarországon s annak keleti és déli határtartományaiban a tiszta réztárgyakhihetetlen mennyiségben fordulnak elő, mint erről ő barátjának, Fehr Vilmosnaktöbb évi pesti időzése alatt gyüjtött gazdag kollekciójából, melyet a zürichimuzeumnak ajándékozott, meggyőződött. E gyüjteményből Keller a svájcicölöpépítményekről adott V-ik jelentésében 28 ábrát közöl, melyek köztcsákányokat, baltákat, nyílhegyeket, vésőket és egy sodronytekercset látunk. Amagyarországi R.-i emlékeket Romer Flóris 1866. adta ki Művészeti kalauzában.Lubbock és Sacken ellene nyilatkoztak egy európai tiszta R. létezésének, de astockholmi kongresszuson 1874., mely már Cesnola tábornok ásatásaiból származóciprusi rézleletekre, nemkülönben egy egyiptomi réztöredékre és a középindiaigungeriai rézleletre is támaszkodhatott, Francks valószinünek ismerte el azt.Worsaae még az amerikairól is azt tartja, hogy nem egyéb, mint egy bővültebbkőkor, mig Evans szerint, ha csakugyan létezett R. az ó-világban, ugy ennekhazája csak Ázsia v. Kelet-Európa lehet. Wibel vegyelemzésekre támaszkodva,tagadta az európai R. létezését s a tiszta réztárgyakat későbbieknek tartja abronztárgyaknál. Az előbbieknek egyszerübb formáit anyaguknak öntésre valóalkalmatlanabb voltából magyarázza.

1876. a budapesti ősrégészeti és embertani kongresszusnak isegyik legnagyobb jelentőségü kérdése a R. volt. E kongresszuson közel kétszázdarab tiszta réztárgy állott rendelkezésre magyarországi leletekből s ezalkalommal Pulszky Ferenc okolta meg annak létezését, ugy hogy Mortillet iselismerte azt Európa keletére nézve, bár az összegyült régészek nagy része hakénytelen volt is elismerni, hogy Magyarországon sokkal több tiszta réztárgyfordul elő, mint földrészünk bármely más tartományában, de azért még sem akartaelismerni a R.-t. Pulszky később 1883. önálló műben foglalkozott különösen a magyarországiR. kérdésével. 1883 óta egész szakirodalom keletkezett a R.-ról, melyekbenlegfontosabbak Much Mátyás művei, kit a mondseei rézleletek vittek arra, hogytüzetesebben foglalkozzon e korral, továbbá Montelius Oszkár, Naue és Dümmlerdolgozatai, mely utóbbiak Richter Ohnefalsch ciprusi ásatásainak ismertetésévelderítettek a kérdésre sok tekintetben világot; hazai irodalmunkban újabbanHampel József foglalta össze s toldotta meg nevezetesebb momentumokkal etárgyra vonatkozó ismereteinket s a kérdés mai állásában alig fér kétség hozzá,hogy a) az első használati fém mindenütt a réz volt s hogy ilyeténkép a tisztarézszerszámok mindenütt megelőzik a bronz feltalálását, vagyis a kő- ésbronzkor közé átmeneti kornak a R.-t kell iktatni, értvén ez alatt oly kort,melyben a réz versenyzett a kővel s ez a kor aránylag hosszu tartamu volt. b)Eldöntetlen a kérdés, vajjon e rézkultura egyetlen központon fejlett-e ki sonnan terjedt szét ősi kivándorlások vagy kereskedelmi összeköttetések révén;avagy az több különböző oly helyen, hol létrejöttének előfeltételei (vagyisahol a réz termés állapotban vagy ércekben előfordul) megvoltak, önállóankeletkezett és fejlődött-e ki? c) Az egyetlen központ hivei

az ural-altáji vidéket jelölik meg ily központul s e népekvándorlásaival kötik össze annak elterjedését, mely nézetet a R. azon egységesjellege is igazolni látszik, hogy az mindenótt a kőkori formákból fejlik sminden területen mutat fel a többi területekkel közös vonásokat, valamint hogya rézformák felléptével egyidejüleg egyes területeken antropologiai és etnikusváltozások is lépnek fel. d) A több önálló központ vitatói az urali területekenkivül Ciprus szigetét, a Sinai-hegyet, Elba szigetét, Közép-Olaszországot, aspanyol félszigetet, Angolországot, az alpesi vidéket és Kárpátok területétjelölik meg a különböző régiókközpontjaiul s az azokban észlelhetőhasonlóságokat nemzetközi forgalommal magyarázzák. e) A rézfegyverek ésszerszámok legnagyobb része kalapácsolásnak köszöni formáját, egy kis részükazonban öntés útján is készült; díszítményeik pontokból, egyenes és görbevonalakból állanak. f) R.-ból a bronzkorra való átmenet lassu és fokozatosvolt, s a bronzkeveréket nem egyszerre találták ki; a keverék megtalálásábannemcsak az ónnak, de az antimonnak is jutott szerepe. g) A R. Európábanvalószinüleg Kr. e. 1500 táján ért véget, kezdőpontját még eddig alig lehetpontosan meghatározni. h) Némely rézformák túlélték a R.-t s későbbi epochákbais átmentek.

A szerszámok közt látunk: 1. lapos vésőket több változatban; az egyik változat az északi régió sajátja tojásdad formában; a második változat egyik oldala lapos, a másik gerinces s tompa végén füle van; e formaCiprus szigetén is előfordul; keskeny párhuzamos szélü, háromszögü, hosszukás,keskeny trapézalaku s lapos négyszögü alak és rendkivül sok átmeneti alakkal;2. keskeny vésőket; 3. tokos vésőt homlok- ésoldalnézetben egy keresztmetszettel), mely hazai R.-unkat az uralivalkapcsoljaössze; analogiáit ugyanis a kirgiz pusztaságon és Szibériában találjuk; 4.fejszéket, melyeknek főbb változatait hazaileletekből,a mordvin területről mutatjuk be. Ily fejszék öntésére szolgáltak a öntő minták is Nándorváljáról; 5. a baltákat ishárom jellemző változatban mutatják; 6. a csákányok ésfejleményeiket látjuk, csupa olyan tipusokban, melyek az uraliterülettel közösek. Fegyvereiből 1. a nyilak és tőrök változatait; köztük a legősibb kőidomok alakjait, nyílhegy és a tőröcske, valamint a déli régió szomszéd alakjai, a ciprusi tőrök fő alakja, Görögországtól Egyiptomig nyomozható; 2. bőrpáncél bélelésére szolgált páncéllemezek. Ékszerei közül jellemzők:1. karika, melyhez hasonlók nagy számban fordulnak elő spénzül is szolgáltak; 2. hasonló karikák díszítetttöredékeit állítják elő; 3. kagylóékszereket látunk karperec,gyűrü, gyöngy, díszlap formájában, melyeknek legnagyobb része spondilusbólkészült. Igen jellemző ékszerei e kornak a spirálisok is. Az újabb kutatásokban oly nagy szerepetjátszott ciprusi részletek adnaktájékoztatást.

Forrás: Pallas Nagylexikon



Maradjon online a Kislexikonnal Mobilon és Tableten is