Réznyomás

E címen összefoglalják a rézmetszetekről, acélmetszetekrőlés heliogravürökről való lenyomatok készítését papirosra. A nyomás külön ecélra alkotott réznyomósajtón történik, amelynek fő alkotó része kétöntöttvas-henger. A hengerek tartóállványban nyugszanak, még pedig ugy, hogy afelső, a futóhenger, srófszerkezet segítségével pontosan párhuzamosra állíthatóaz alsó, az alaphengerhez. Köztük erős nyomódeszka van, erre alátétképen keménypapirost v. cinklemezt, ismét erre a réz- v. acélmetszetet teszik. Nyomásnálpamaccsal festékezik a kissé melegített metszetet, papirost tesznek reá s mégegy vagy két darab nemezlapot, hogy a kemény vashenger ne közvetlenül ametszetre nehezedjék. A felső hengert forgattyuval hozzák mozgásba, mire anyomódeszka a hengerek közt átvonul s a nyomat kész. A nyomat szépsége afestékezés egyenletes voltától függ. A réznyomatok papirosa rendesen puha,szívóképes és enyvezetlen. Nyomás előtt a nagyobb rostoktól és csomóktólmegtisztítják s vizzel jól megáztatják. A lenyomatokat táblapapiros közöttszárítják; szárítás után pedig még simítják is. Ha szines réznyomatokat akarnakkészíteni, nem áztatják a papirost, nehogy a száradáskor való összehúzódásakora szinek egymásba olvadjanak. A szins nyomás egyetlen egy lemezről istörténhetik. Egyszerübb technikáju az az eljárás, midőn a festékezés előtt nemmelegítik meg a rézmetszetet; ezt hidegen való nyomtatásnak nevezik. Azeljárást azonban csak pregnánsabb körvonalu metszeteknél alkalmazhatják, mégpedig «gyengébb» festékkel. Minthogy a rézmetszetek - ha még oly jók is - csak1000-1500 nyomást állanak ki, már a régibb időkben is inkábbacélmetszetekrőlnyomtattak. A galvanoplasztika föltalálása azonban lehetővétette immár a rézmetszetek kimélését is.

Forrás: Pallas Nagylexikon