Kisszótár


Magyar Magyar Angol Angol
Rhône... ----

Magyar Magyar Német Német
Rhône... ----

Címszavak véletlenül



Címszó:
Tartalom:

Rhône

Le, 1. Franciaországnak vizben leggazdagabb folyója. Wallissvájci kanton ÉK-i szögletében a R.-glecseren a Grimsel és a Furka közt 1753m.-nyi magasban ered. Egészben Martignyig 120 km. hosszu és 3 km. szélesvölgyben DNy-nak folyik a Berni- és Pennini-Alpok közt; Martignynél a R.ÉNy-nak fordul s 35km.-nyi hosszu úton átfolyik Alsó-Wallison; balról anagyszerü Gorge du Trientből jövő és vízesést alkotó Trientet és a Val d"Illiezbőljövő Vieget fölveszi. Evionnaztól kezdve Waadt felől határt alkot, St.-Mauricealatt a Dent-du-Midi és a Dent de Mordes kiágazásai a Porte du r. nevüszorosbaszorítják, amelyen áttörve hajózhatóvá lesz, azután 8 km. széles, részbenmocsáros völgyön folyik át, jobbról fölveszi az Avançont, amely a Diableretsrőljő és az Ormontoneredő Grande-Eaut és azután 375 m.-nyi magasban le Bouveretnélhárom ágban a Genfi-tóba ömlik, amelyet Genfnél mint kék és tiszta vizü folyóhagy el újra. A tóból kilépvén, fölveszi az Arveot, Ny-i irányban átkanyarog agenfi dombos vidéken, Genftől 16 km.-nyire a francia határhoz ér, majd elhagyjaegészen Svájcot, Fort l"Eclusenél a Jura-hegység egy szorosába ér, amelyet, báraz újabb időben megejtett repesztések folytán a folyó benne nem vész a földalá, máig is Petre du R.-nak hivnak. Bellegardenál ezt is elhagyja, jobbrólfölveszi a Valserinet, D-nek fordul, széles mederben sok szigetet alkotva aszavójai határ mentén folytatja útját St.-Genixig, balról fölveszi az Annecyi-tólefolyásával bővült Fiert és a Lac du Bourguetből jövő csatornázott Leissét,St.-Genixnél pedig a Guiert, amire hirtelen ÉNy-nak fordul, határul szolgálvánAinés Isere départementok közt. Egy kis D-i kanyarulat után, amiközben balról aBourbre, jobbról az Ain szakad belé, Ny-nak folyik Lyon felé; itt fölveszi azÉ-ról jövő Saônet és itt van utolsó nagyobb kanyarulata D. felé, hogy Bouchesdu R. départementban elérje a Lion-öblöt. Ezen 200 km. széles völgyét Ny-on aMonts du Lyonnais, Mont-Pilat, Monts du Vivarais és a Cevennes-hegység, K-rőlpedig a Dauphiné-, Drôme-Alpok és az Eygues meg Vauclusei-hegyek határolják. Eszakaszában bele ömlenek jobbról Givorsnál a Gier, balról Valence fölött azIsere az Arc és Drackal, lejebb a Drôme és Roubion, jobbról Pont-Saint-Espritfölött az Ardeche, azután a Ceze, balról az Aigue, Avignon fölött a Sorgues azOuveze-zel, továbbá a Durance és jobbról még a Gard. Avignonnál a R. azalluviális síkságra ér; Arlesnál megkezdi a delta-képződést; jobbra DNy. felékiszakad belőle a Kis-R. (Petit R.) és alkotja a nagy De la Camarque szigetetaz Etang de Valcares nevü lagunával. A Nagy-R. (Grand R.) a folyó vizénekmintegy 6/7 része, DDK-nek folyik a Golf de Fos felé;mellette halad el az Arles-Bouci és a Saint-Louis csatorna.A Kis-R.-tól Ny-ravan az Aigues-mortes síkság és a Nagy-R.-tól K-re a Crau (l. o.), amelyeket aR. vizének lerakódásai alkottak. A R. egész hossza 810 km., amiből 260(beleértve a 72 km. hosszu Genfi-tavat is) esik Svájcra, a 98 900 km2-nyivizterületből pedig 8285 km2. A lejtősödés átlag km.-enként 2,2 m.;felső részében a Genfi-tóig 8,6 m., Lyontól Arlesig 0,55 m., Arlestól atorkolatig pedig 0,04 m. A szélessége is nagyon különböző, a Perte du R.-nál25, Valencenál 670, Arlesnál 1600, de Arles alatt csak 200 m. Ezen különféleszélesség és a viz rohamos folyása a R.-nak a hajózás szempontjából valószabályozását nagyon megnehezítette. A kisebb hajók parctól kezdve (Lyon fölött158,3 km.-re) járhatnak rajta. Csak Lyon és Arles közt 281 km.-nyi hosszu útonélénkebb a hajózás. A folyón lefelé a viz hajtja a hajókat, fölfelé pedigvontató gőzösök viszik őket, amelyeknek kerekei sokszor a feneket súrolják. Erészen, miután a meder javítására 1877 óta mintegy 30 millió frnkotfordítottak, a forgalom jelentékenyen emelkedett. Lyonnál az áruszállítmányévenkint átlag 500 000 t.-ra rúg. Utolsó 50 km.-nyi szakaszában a R.-nak atengeráradás érezhető. Tengeri hajók Arlesig szoktak fölmenni. Mivel torkolatiágát az iszapja zátonyossá teszi, a hajók a 3,2 km. hosszu, 6 m. mély ésfenekén 30 m. széles Saint-Louis csatornán mennek le a Golf de Fosba. A R.egyike Európa azon folyóinak, amely a legtöbb iszapot hordja magával. A Nagy-R.nevü ág évenként 57-58 m.-nyivelmegy belebb a tengerbe.

2. R., francia département Saône-et-Loire, Ain, IsereésLoire közt, 2859 km2 területtel, (1891) 806 737, egy km2-re288 lak. (Lyont leszámítva egy km2-re 131lak.). A Saône-völgyétől sa Lyon melletti sík területtől eltekintve hegyek takarják, amelyekközépmagasságuak. É-on vannak a Beaujolaisi- (Saint-Bonnet-de-Troncy 921 ésTourvéon 953 m.), D-en a Lyonnaisi-hegyek (Saint-André-la-Côte 937 m.) ésközépen a Mons de Tarare, amelyekben a Boussievre (1004 m.) a legmagasabbcsúcs. Vizei a Loire és R. közt oszlanak meg. Ez utóbbiba ömlik a Saône aGrosne, Ardiere, Azergues és a Gier mellékfolyókkal. Ny-on vannak a Loiremellékvizeinek felső részei. Az éghajlat egészséges és a magasabb fekvésühelyek kivételével enyhe. A folyamvölgyekben a talaj igen termékeny. Termelnekrajta búzát (1893-ban 800 000 hl.), rozsot (220 000 hl.), árpát (1950 q.),zabot (113 270 q.), burgonyát és hüvelyeseket, amik azonbana szükségletet nemfedezik; termékei még igen finom gyümölcs, kitünő bor (1893. 30 530 ha.-on 1011 219 hl., az 1883-92-iki átlagban 389 707 hl.), rengeteg számu eperfa ésszelid gesztenyefákból egész erdők, marharépa és egyéb takarmány. A jó rétek(afelület 6,2%-a) előmozdítják az állattenyésztést; az állatállomány 1887-ben: 86862 darab szarvasmarha, 43 790 juh, 31 034 kecske. A bányászat termékei a szén(Sainte-Foy-l"Argentiere, Givors,Courzien, Amplepuis mellett, mintegy 30 000 t.évi termeléssel), ezüsttartalmu ólom (Ardillats, Poule,Vermay stb. mellett),réz (Chevinay, Sourcieux stb.), mangánérc és márvány;ásványviz-források:Bully-les-Bains, Neuville, Sarcey, Chessy. Az iparostevékenységnek, amely rendkivül sokféle, középpontja Lyon; főbb ágai aselyemipar, a pamutfonás és szövés, a himzés, vasgyártás, gép-, tű-, üveg-,porcellán-, faience-, gyertya-, szappan-, papiros- és hajógyártás és kémiai ipar.A musszlinszövés középpontja Tarare, a vászonszövésé Cours (l. o.). A virágzóiparral karöltve jár az élénk kereskedés. Járásai: Lyon és Villefranche;székhelye: Lyon. 1793. Rhône-et-Loire département ketté szakításávalLyonnais(1600 km2) és Beaujolais (1200 km2) részeibőlalakították.

Forrás: Pallas Nagylexikon



Maradjon online a Kislexikonnal Mobilon és Tableten is