Rhode Island

(ejtsd: ród ájlend), egyike az É.-amerikaiEgyesült-Államoknak Massachusetts, Connecticut és az Atlanti-oceán közt, 3240km² területtel, (1890) 345 506, egy km²-re 106 lak., akikközt mintegy 7000 szines bőrü. Partjai alacsonyak; mélyen beléjük nyulik aNarragansett-öböl, amelynek szigetei közt a Rhode-sziget a legnagyobb. Felületesik, bár egyes kis dombokat hegynek (p. Mount Hope) neveznek. A folyókjlentéktelenek; legnagyobb a Pawtucket. Az éghajlat aránylag igen enyhe.Providenceben a középhőmérséklet 7 és 10° közt váltakozik. Aföldmívelés ésállattenyésztés az iparral szemben mindig jobban háttérbe szorul. Alegfontosabb iparágak: a pamut-, gyapjufonás és szövés, a kelmefestés, azután avasipar különböző fajai, ékszer-, kötött-, kaucsukáruk és konzervek készítése,malomipar stb. Sok embert foglalkoztatk még a halászat is. A végrehajtó hataloma kormányzó kezébe van letéve. A törvényhozó testület a szenátusból (34 tag) ésa képviselőházból áll (72 tag); minden évben májusban Newportban ésjanuáriusban Providenceben tartja üléseit. Az állam 4 countyra van felosztva; fővárosaNewport és Providence. R. gyarmatot 1636. Williams Roger alapította, aki maga amai Providence helyén telepedett le. Nemsokára Hutchinson vezetése alatt újtelepítvényesek költöztek be, akiket a massachusettsi puritánok türelmetlenségeűzött el és akik Aquiday,későbbenR. szigeten telepedtek meg. 1643. I. Károlytólkapták a szabadságlevelüket. A szabadságharcban R. is tevékeny részt vett, deaz uniüba csak 1790 máj. 29. lépett be. 1842. új alkotmányt adott magának. V.ö. Arnold, Hist. of R. (New-York 1859-60); Greene, Short hist. of R. (1877);Munro, Picturesque R. (Providence 1881).

Forrás: Pallas Nagylexikon