Kisszótár


Magyar Magyar Angol Angol
Rhodes... ----

Magyar Magyar Német Német
Rhodes... ----

Címszavak véletlenül



Címszó:
Tartalom:

Rhodes

Cecil, délafrikai (angol) államférfiu, szül. Angliában1852., mint egy szegény falusi lelkész fia. Atyja halála után nagy számugyermekei nyomorba jutottak és csak igen hiányos iskoláztatásban részesültek.1869. Cecil és bátyja Dél-Afrikába vándorolt ki, ahol a Foktartománybaneleintén gazdálkodtak. Nemsokára azonban ők is Kimberley, illetve az aranymezőkfelé vették útjukat, hol R. aránylag rövid idő alatt aranybányatulajdonos ésmilliomos lett. 1890. miniszterelnökké lett. Egyúttal megalapította aDélafrikai angol társulatot (l. o.). Kezdetben a délafrikai társulat dolgaicsakugyan pompásan mentek. Kijátszotta a portugálok sértett érdekeit éstiltakozását; megszerezték pénzzel, csellel és fegyverrel a Maszona-földet,melynek R. cimborája, Jameson lett a kormányzója; megszerezték továbbá véresharcok árán a rászedett Lo Benguela országát, a matabelék földjét (1893). R.tudtával és titkos megbizásából toborzott Jameson önkéntes csapatot, melynekélén 1895 dec. 31. átlépte Transvaal határát. A boerok azonban résen állottak,a kalandorok útját elzárták és 1896 jan. 1. Krügersdorpnál megadásra birták. Ebetörés hire kényes helyzetbe juttatta az angol kormányt, mert Jamesonlefoglalt irataiból kiderült, hogy R. a dologról tudott és azt helyeselte. migmost az elfogott és Transvaaltól kiszolgáltatott Jamesont és társait Londonbavitték, hola törvényszék rájuk (mellesleg mondva igen enyhe) fogságot szabott,addig R. kénytelen volt a miniszterelnökségről lemondani, sőt engedvén aSalisbury-kormány pressziójának, a Délafrikai angol társulat elnökségéről islemondott (1896 jun. 26.), mely társulattól a transvaali kormány egy milliófont sterling kárpótlást követelt. R. 1896 közepén Londonban járt, hol akormány előtt magát annyira-amennyire tisztázta. Az 1896 nyarán kitörtmatabele-felkelés hirére R. a harctérre sietett és személyesen vezényelte azegyik hadosztályt a felkelők ellen, de régi befolyását aligha nyeri többévissza. Terveiről azonban most sem tett le, amint ezt 1896 dec. 24-én PortElisabetben mondott beszéde tanusitja, melyben azt fejtegette, hogy Anglia,illetve a Foktartomány nem türhet D.-Afrikában barbár országot (a boerokköztársaságát) és hogy addig le nem teszi a fegyvert, mig D.-Afrikánakvalamennyi államából egyenlő törvényeken és tarifákon nyugvó államikonfederációt nem létesített.

Forrás: Pallas Nagylexikon



Maradjon online a Kislexikonnal Mobilon és Tableten is