Kisszótár


Magyar Magyar Angol Angol
Ribáry... ----

Magyar Magyar Német Német
Ribáry... ----

Címszavak véletlenül



Címszó:
Tartalom:

Ribáry

1. Ferenc, történetiró, szül. Koltán (Komárom) 1827 okt. 6.,megh. Budapesten 1881. Esztergomban s Budán tanult, majd a budaihelytartótanácshoz került gyakornoknak. A szabadságharcban is részt vett, de1848 végén elfogták s hadi foglyul Königgrätzbe hurcolták és később közbakánaksorozták be egy osztrák ezredbe. 1851. megszabadult s 9 évi nevelősködés után,1861. a budai főgimnáziumban tanár lett. Irodalmi munkássága a nyelvészet s atörténelem körül forgott. Történelmi művei közt a fő egy nagy világtörténetivállalat lett volna, de ebből ő csak az ókort végezhette be. (Az ókortörténete, Budapest 1886, I., II., III. köt.). Egyéb történeti művei:Magyarország oknyomozó történelme (Pest 1868); Világtörténelem (u. o. 1872);Babylonia és Assyria őskori történetének hitelessége (az akadémiai értekezésekközt); A pelasg kérdés mai állása s a jobbágyság a helleneknél és rómaiaknál (u.o.); Egy lap Egyiptom őskori történelméből (Budapest 1875). Földrajzi művei: Amagyar királyság földirata (Pest 1872); Egyetemes földirat (Budapest 1874);Földrajzi kis atlasz (u. o. 1873). Nyelvtudományi művei külföldön is figyelmetkeltettek. Ő irta a legjobb baszk nyelvtant, melyet Vinson Julien franciárafordított.

2. R. József, főrendiházi tag, szül. Budán 1825 jun. 25-én.Középiskolai és jogi tanulmányait a fővárosban végezte, aztán köz- ésváltó-ügyvéd lett. 1849-ben a magyar külügyminisztériumban nyert alkalmazást,később fogalmazó lett a soproni főispánnál, aztán titkár a nagyváradihelytartóságnál és a budai főkormányzóságnál. 1862. valóságos tanácsos ahelytartó-tanácsnál, 1867. osztály-, 1868. miniszteri tanácsos abelügyminisztériumban. E minőségében több törvényjavaslatot készített s másminisztériumokban folytatott törvényjavaslati tárgyalásokban is ő volt abelügyminisztérium képviselője. A IX. nemzetközi statisztikai kongresszusonszintén ő volt a belügyminisztérium kiküldötte. Két nagy tanulmányutat tettkülföldön, hogy a közrendészeti intézményeket tanulmányozza. 1890. nyugalombavonulása alkalmával a főrendiház élethossziglani tagjává nevezték ki.

Forrás: Pallas Nagylexikon



Maradjon online a Kislexikonnal Mobilon és Tableten is