Kisszótár


Magyar Magyar Angol Angol
Ribot... ----

Magyar Magyar Német Német
Ribot... ----

Címszavak véletlenül



Címszó:
Tartalom:

Ribot

(ejtsd: ribó) 1. Sándor Félix József, francia politikus,szül. St.-Omerben 1842 febr. 7. Párisban jogot tanult és azután ugyanottügyvédi irodát nyitott. 1870. kinevezték a Szajna-törvényszék helyettesbirójává, 1875. pedig Dufaure a bűnügyi és kegyelmi ügyek igazgatójává nevezteki az igazságügyminisztériumba. Ezen állásától R. azonban már 1876. megvált és1878. a képviselőkamarába választatott, ahol a balközéppárthoz csatlakozott ésmérsékelt köztársasági elveket követett. Rövid idő alatt befolyásos állásraemelkedett, s a balközéppárt vezére lett. 1890 márc. 17. a Freycinet-kabinetbena külügyi minisztérium vezetését vette át és ebben az állásában vett részt1891. Alexis orosz nagyherceg és az orosz hajóhad fogadtatásában. 1892 febr.24. minisztertársaival ugyan visszalépett, de a Loubet-minisztérium bukása utánmaga alakított új kabinetet (1892 dec.), melyben az elnöki tárcát vállalta el.Azt igérte, hogy a kabinet a Panama-botrányban erélyesen fogja nyomozni abűnösöket, de ebbeli igéretét csakhamar megszegte, amiért előbb többminisztertársának, 1893 márc. 30. pedig magának R.-nak is le kellett mondani. Adec. alakított Périer-Casimir minisztériumban nem kapott tárcát, és az 1894máj. hivatalba lépő Dupuy-kabinetben sem; de az 1895 jan. 24. kinevezett újkabinetnek R. lett az elnöke. Csakhogy a déli vasút szindikátusa általfelidézett parlamentáris válság az új kabinet bukását vonta maga után és R.-nakle kellett mondania (1895 okt.28.). R. több munkát irt: Biographie de LordErskine (1866) és Acte du5. aoôt 1873 (1874).

2. R. Théodule, francia filozofus, szül. Guingampban 1839dec. 18. Az École normale növendéke, ki 1885. rendkivüli tanára a Sorbonnenak,1888 óta a College de Franceon az összehasonlító és kisérleti lélektan tanára.1876. megalapítja a hires Revue philosophique c. folyóiratot, melyet ma isszerkeszt, 1884. a filozofiai lélektani társaságot. Tudományos működése majdnemegészen a lélektannak van szentelve; ezen kivül csak egy Schopenhauerről irtessairől (La philosophie de Schopenhauer, 1874) van tudomásunk. Lélektani műveiezek: Tárgyalta az angol jelenkori lélektant (1870) és a németet (1879); elsőalapvető önálló műve az átöröklésről szól, melyet legújabban Holló Istvánfordításában a magyar tud. akadémia könyvkiadó vállalatában adott ki (1896).Azonkivül külön művekben tárgyalta azemlékezetnek (1881), az akaratnak (1882),a személyiségnek (1885) betegségeit. Külön műben tárgyalja a figyelemlélektanát. Lefordította Espinassal együtt Herbert Spencer nagy lélektani művét2 köt.-ben (1874-75).

Forrás: Pallas Nagylexikon



Maradjon online a Kislexikonnal Mobilon és Tableten is