Kisszótár


Magyar Magyar Angol Angol
Richter... ----

Magyar Magyar Német Német
Richter... ----

Címszavak véletlenül



Címszó:
Tartalom:

Richter

1. Aemilius Lajos, német jogtudós, szül. Stolpenben Drezdamellett 1808 febr. 15., megh. Berlinben 1864 máj. 8. Eleinte (1838) Marburgban,1848. Berlinben lett tanár s egyszersmind hivatalos a kultuszminisztériumban;1850 óta az evang. felsőbb egyháztanácsnak is tagja volt; 1859. titkosfőkormánytanácsos és előadó tanácsos lett. Művei: Corpus juris canonici (Lipcse1833-39, 2 köt.); Canones et decreta concilii Tridentini (u. o. 1853); DasKirchenregiment und die Symbole (u. o. 1839); Lehrbuch des kathol. und evangel.Kirchenrechtes (u. o. 1841, 8. kiad., kiadta Dove és Kahl, 1877-86,legjelentékenyebb műve); Die evang. Kirchenordnungen im XVI. Jahrh. (Weimar1846, 2 köt.); Geschichte der evang. Kirchenverfassung (Berling 1851); KönigFriedrich Wilhelm IV. und die Verfassung der evang. Kirche (u. o. 1861). R.alapította 1836. a Kritische Jahrbücher für deutsche Rechtswissenschaft c.folyóiratot (1848-ig Schneider folytatta). V. ö. Hinschius, A. L. R. (Weimar1865).

2. R. Eduárd, német geografus, született Mannersdorfban 1847okt. 3. Bécsben végezte egyetemi tanulmányait és jelenleg a földrajz tanára agrazi egyetemen. A glecser-alakulást és az alpokat illetőleg szaktekintély.Munkái közül említendők: Das Herzogthum Salzburg (1881); Histor. Untersuchungenzur Geographie Salzburgs (1883); Die Alpen (1885); Die Gletscher der Ostalpen(1888); Historischer Atlas der österr. Alpenländer (1895); GeomorphologischeBeobachtungen in Norwegen (1896); Die Erschliessung der Ostalpen (3 köt.,1892-94). Penck Alberttel együtt adta ki az Atlas der österreich. Alpenseen c.nagy munkát (Bécs 1895).

3. R. Ernő Frigyes Ede, német zenetankönyviró, szül.Gross-Schönauban 1808 okt. 24., megh. Lipcsében 1879 ápr. 9. Itt lettteologusból önálló tanulmányai alapján zenész, s a hires konzervatoriumnakalapítása (1843) óta elmélettanára Hauptmann mellett, akinek 1868. utóda lettmint az egyházak zeneigazgatója. Christus der Erlöser c. oratoriumot s egyháziés klasszikus formákban világi zeneműveket is szerzett, de legérdemesebb műveia rendkivül elterjedt könyvek: Praktische Studien zur Theorie der Musik (I.része: Lehrbuch der Harmonie, eddig majdnem 20 kiadást és orosz, svéd, olasz,lengyel fordítást ért, mig az egész művet a fuga és ellenpont tanával együttTaylor angolra fordította).

4. R. Herman Eberhard, német orvos, szül. Lipcsében 1808máj. 14., megh. Drezdában 1876 máj. 24. Orvos volt Drezdában, 1838. tanár lettaz orvos-sebészi akadémián, ez állását azonban a májusi zavargások miattelvesztette; ő alapította meg a német orvos-egyesületet. Művei: Die schwedischenationale und medizinische Gymnastik (Drezda 1845); Blutarmut und Bleichsucht(2. kiad. u. o. 1854); Grundriss der innern Klinik (Choulants művénekátdolgozása, 4. kiad. Lipcse 1860); Das Geheimmittelunwesen (u. o. 1872-75).Megalapította a Deutsches ärztliches Vereinsblattot és szerkesztette(Winterrel) a Medizinische Jahrbücher c. vállalatot.

5. R. Hieronymus Tivadar, német kémikus, szül. Drezdában1824 nov. 21. A freiburgi bányászati akadémián kémiai és metallurgiaitanulmányokat folytatott. 1852. a freiburgi kohászati műhelyek vegyésze lett,1856. tanár a bányászati akadémián. Reichhel folytatott munkálatai közbenfeltalálta az indiumot (l. o.). 1867. a lipcsei egyetem filozofiai fakultásadoktorrá avatta. 1872. a kohászat tanára lett a freiburgi bányászati akadémián.

6. R. János Pál Frigyes (közönségesen Jean Paul), némethumorista, szül. Wunsiedelben 1763 márc. 21., megh. Bayreuthban 1825 nov.25-én. 1781. a lipcsei egyetemre ment, hogy ott a teologiát tanulja, de majdnemkizárólagosan az irodalomnak élt s névtelenül tette közzé a szatirák sorát:Gröndländische Processe (2kötet, Berlin 1783-84) stb., melyek azonban nemarattak sikert. 1787-89. házi tanító volt Töpenben (Hof mellett), 1790.Schwarzbachban. 1789. egy szatiragyüjteményt adott ki: Auswahl aus des TeufelsPapieren (Gera 1789), de csak 1792. nyujtott neki Moritz K. ph., akinekelsőregénye kéziratát (Die unsichtbare Loge) átadta, kilátást gondatlanabbéletre. 1794. felváltva Hofban és Bayreuthban élt. Egymásután jelentek most megművei: Hesperus (4 köt., Berlin 1794); Biogr. Belustigungen unter derGehirnschale einer Riesin (u. o. 1796); Leben des Quintus Fixlein (Bayreuth1796); Blumen-, Frucht- und Dornenstücke oder Ehestand, Tod und Hochzeit desarmen Advocaten Liebenkäs (4 köt., u. o. 1796-97); Der Jubelsenior (Lipcse1797); Das Kampaner Thal (Erfurt 1798). Neve már a legünnepeltebbek egyikevolt, Németországban, midőn 1797. Lipcsébe költözködött. De már a következőévben ősszel, Herder kedvéért, akit már a nyáron Weimarban meglátogatott,ugyanoda költözködött. itt Feuchtersleben Karolinával jegyben járt, de azeljegyzés felbomlott. Rövid ideig Hildburghausenben tartózkodott, ahol a hercegjogi tanácsossá nevezte ki. 1800. Berlinbe költözködött, ahol 1801 máj. nőülvette Mayer Karolinát és vele Meiningenbe hurcolkodott. Itt fejezte beTitan-ját (6 köt., Berlin 1800-03). Ebben a regényben, valamint a Flegeljahre(4 köt., Tübinga 1804-05) c. regényében, irodalmi működésének tetőpontján állt.1803. Koburgba hurcolkodott, mig végre 1804. állandóan Bayreuthban telepedettmeg. Dalberg hercegprimás 1808-ban 1000 rajnai forintnyi évi fizetéstutalványozott neki. I. Lajos bajor király 1841 Schwanthaler által készítettszobrot emelt neki Bayreuthban. R. műveit a tárgyielőadásban visszatükröződőhumor, az érzelmek ereje, nemessége és mélysége, valamint a gondolatok túláradógazdagsága jellemzi. De kevés benne a művészi formaérzék. Legsikerültebbdolgozatai a kisebb idillikus, humoros rajzok. Humoros költeményei közül mégmegemlítendők: Dr. Katzenbergers Badereise (3 köt., Heidelberga 1809); DesFeldpredigers Schmelzle Reise nach Flätz (Tübinga 1809); Leben Fibels (Nürnberg1811); Der Komet oder Nikolaus Marggraf (3 köt. Berlin 1820-22). Filozofiaitartalmu művei: Vorschule der Aestherik (3 köt., Hamburg 1804, 2. kiad. Tübinga1813) és Levana oder Erziehungslehre (2 köt., Braunschweig 1807, 4. bővítettkiad. Stuttgart 1861). A kor eseményeire vonatkozó munkái: Friedenspredigt anDeutschland (Heidelberga 1808); Dämmerungen für Deutschland (Tübinga 1809);Mars und Phöbus, Thronwechsel im Jahre 1814 (u. o. 1814) és Polit.Fastenpredigten (Stuttgart és Tübinga 1817). Összes művei 65 kötetben jelentekmeg (Berlin 1826-38). Ehhez járulnak még: Polit. Nachklänge, kiadta Förster E.(Heidelberga 1832); Der Papierdrache (utolsó műve, kiadta Förster E., 2 köt.,Frankfurt 1845); R. Briefwechsel mit seinem Freunde Otto Chr. (4 köt., Berlin1829-33); Briefwechsel zwischen heinrich Voss und Jean Paul (kiadta VossÁbrahám, Heidelberga 1833); Jean Pauls Briefe an eine Jugendfreundin (OttoRenata, kiadta Täglichsbeck J. Fr., Brandenburg 1858); Briefe von CharlotteKalb an Jean Paul (kiadta Nerrlich Pál, Berlin 1882); Denkwürdigkeiten aus demLeben R.-s (kiadta Förster 4 kötetben, melyek közül 3 csupán leveleket tartalmaz,München 1863). Műveinek teljes kiadása és életrajz Gottschaltól megjelent 60részben (Berlin 1879). Válogatott művei 31 kötetben (u. o. 1879) és 6kötetbenNerrlichtől a Kürschner-féle Deutsche Nationalliteratur-ban (Stuttgart1883-88.).

7. R. János Pál, német eredetü műtörténetiró és képtárőrLondonban, szül. Drezdában 1847 jan. 7. Tanulmányait német egyetemeken végeztes azután Angliában telepedett le, hol jelenleg különösen mint műkritikus alegnagyobb tiszteletnek örvend. Főbb munkái: Die Mosaiken von Ravenna (1878);Der Ursprung der abendländischen Kirchengebäude (1878); Leonardo da Vinci (2köt., 1880-81); Catalogue of the pictures in the Dulwich-College Gallery(1880); The literary works of L. da Vinci (2 köt., 1883); Italian art in theNational Gallery (1883); Notes on Vasaris live (1885); Descriptive catalogue ofthe collection of pictures belonging to the Earl of Northbrook (1889). Résztvett az 1896-iki budapesti kongresszuson és mint elnök vezette az egyikszakosztály üléseit.

8. R. Jenő, német politikus, szül. Düsseldorfban 1838 jul.25. Jogi tanulmányai befejezése után 1859. állami szolgálatba állott, melyből1864. kilépett. Ezentúl Berlinben mint publicista működött. 1867 óta tagja azészaki német, 1871 óta a német birodalmi gyülésnek, 1869 óta a poroszképviselőháznak, valamennyi gyülésen mint a haladópárt vezérembere tüzesszónoklataival nagy tekintélyre emelkedett. Ellenzéki magaviselete Bismarckherceggel szemben mindinkább személyes jelleget öltött s küzdelmének céljáulismételve nyiltan Bismarck bukását emlegette. E célból szövetkezett azultramontánokkal, a szocialistákkal s az összes ellenzéki elemekkel s ténylegsikerült elérnie, hogy az 1884-iki birodalmi gyülésen a centrumpárt vezérével,Windhorsttal kezet fogván, a többség élére jutott. Politikai befolyását növeltemég az általa alapított és szerkesztett Freisinnige Zeitung. Midőn a németszabadelvü párt 1890 máj. újjá szervezkedett, nem választották meg többé R.-t aszűkebb bizottság elnökévé, mert a párt mérsékeltebb része R. kiméletlenmagatartásával nem volt megelégedve. R. mind a mellett megmaradt a párttagjának és kijelentette, hogy politikai magatartását ezentúl sem fogjamegváltoztatni. Később a párt kibékült R.-rel és hivei tetemes évi járadékalapításával fejezték ki iránta elismerésüket. Művei: Das preussischeStaatsschuldenwesen und die preussischen Staatspapiere (Boroszló 1869); Dasneue Gesetz, betreffend die Konsolidation preussischer Staatsanleihen (u. o.1870); Praktische Anleitung zur Gründung und Errichtung von Konsumvereinen(Berlin 1867); ABC-Buch für freisinnige Wähler (VI. évf., u. o. 1890). V. ö.Vasárnapi Újság (1887-iki évf. 69. old.).

9. R. Lajos Adorján, német festő, szül. Drezdában 1803szept. 28., megh. u. o. 1884 jun. 19. Atyjának R. Károly Ágost rézmetszőnekvolt tanítványa, egy ideig Franciaországban utazott, 1823-26. Olaszországbantartózkodott. Tájképeket festett, nagyrészt Schnorr Gyula valótlan stilizálómodorában. Ilyenek: Vihar a Serone hegyen (majnai Frankfurt, Städel-féleintézet, 1830); Aratók a római Campagnában (lipcsei muzeum); A schreckensteinirév (drezdai képtár); Részlet az Óriás-hegységből (berlini nemzeti képtár) stb.1828. a meisseni rajziskola tanítója lett, 1841-76. pedig a tájképfestés tanáravolt a drezdai művészeti akadémián. Hirnevét, Németországban szinte páratlannépszerüségét azonban nem festményeinek, hanem rajzainak, illusztrációinakköszönhette. Rajzokat készített Goldsmith Wakefieldi pap-jához, GotthelfJeremiás műveihez, Musäus, Bechstein versgyüjteményeihez, Goethe költeményeihez,Groth Quickborn-jához, Schiller Harang-jához, különféle német népkönyvekhez,daloskönyvekhez stb. és néhány önálló rajzsorozatot is készített. R. még ma iskedvence a német népnek, nem annyira rajzainak technikai kiviteléért, mertebben a tekintetben sokan fölülmulták az újak közül, mint inkább azért aszeretetreméltó, derült, humoros fölfogásért, amely rajzaiban nyilatkozik. Agyermekélet, az ünnepi természet ábrázolásában fölülmulhatatlan; kedélye mindigolyan tiszta, gyermeki maradt, amilyen szükséges, hogy a népnek még kedvesebbétegye kedvenc meséit, dalait. Kedélyének hű képe önéletirása is, amelyLebenserinnerungen eines deutschen Malers címen jelent meg (majnai Frankfurt1886). Válogatott rajzai a Richter-Albumban jelentek meg (2 köt., Lipcse 1861).

Forrás: Pallas Nagylexikon



Maradjon online a Kislexikonnal Mobilon és Tableten is