Kisszótár


Magyar Magyar Angol Angol
Riedl... ----

Magyar Magyar Német Német
Riedl... ----

Címszavak véletlenül



Címszó:
Tartalom:

Riedl

1. Frigyes, esztetikus és irodalomtörténetiró, szül.Ladoméron (Bars) 1856 szept. 12. Budapesten végezte a középiskolát, majd azegyetem bölcsészeti karán esztetikai és irodalmi előadásokat hallgatottGregusstól, Gyulaitól stb., s tanári és doktori oklevelet nyert. 1879-80.Párisban, majd Berlinben folytatta tanulmányait, amott többek közt Tainet,Renant, Carót, Boissiert és Janet-t; emitt Scherert, Grimm Hermant hallgatta,hazatérvén pedig a tanárképző intézet gyakorlóiskolájának rendes tagja volt egyévig. 1881. a fővárosi IV. ker. községi reáliskola tanára lett s ott működik mais; a mellett tanított az orsz. zeneakadémiában (irodalomtörténetet) és egyévig az Eötvös-kollégiumban. Többször meglátogatta Olaszországot, főleg aműtörténetileg nevezetes központokat s európai értelemben vett irodalmiműveltsége mellett beható tanulmányokat szentelt a képzőművészeteknek is. Mintiró, irodalomtörténeti, kritikai, művészeti és pedagogiai dolgozataival főlegaz essai formájában tünik ki. A Budapesti Szemlének essai-irója; ebben afolyóiratban jelentek meg a magyar-hunn mondáról (1881), Kazinczy Ferencről, amagyar irodalom fő irányairól, egyes oktatásügyi kérdésekről irt tanulmányai,valamint névtelen levelek a szerkesztőhöz, számos kritika stb. Önálló művei:Arany János (Budapest 1887, 2. kiad. 1893), a legnagyobb tanulmány, melyeteddig Aranynak szenteltek, telve finom észrevételekkel; A magyar irodalom főirányai (u. o. 1897, az Olcsó Könyvtárban). Jeles iskolakönyveket isszerkesztett, igy Lehr Alberttel együtt magyar olvasókönyveket (értékesjegyzetekkel) a középiskolák három alsó osztálya számára, valamint egyRhetorikát (1887) és egy Poétikát (1889), a felső osztályoknak; mindkettő újkiadást ért. Dolgozatait mindenekfölött ízlés, szellemesség és a szempontok újságajellemzi. Az akadémia 1896. levelező tagjává választotta; a közoktatásitanácsnak előadó tanácsosa.

2. R. Szende, nyelvtudományi iró, az előbbinek apja, szül.Besztercebányán 1831., meghalt Budapesten 1873 okt. 17-én. Atyja egyházipályára szánta, Mansuetus Anselmus névre kereszteltette, s valóban,midőn abesztercebányai gimnáziumot bevégezte, egyházi pályára lépett, még pedig anagyszombati papnevelőbe. Ebben a pályában azonban a heves képzelmü éstudományszomjas ifju kevés örömet talált és bölcsészek, különösen Fichte műveittanulmányozta. A szabadságharc kitörésekor megvált a papnevelőtől s aSzumrák-családnál vállalt nevelőséget. Itt elhatározta, hogy végkép szakít apapi pályával. Ez időben egy költeményfüzért adott ki Wehmuths-Klänge címen.1852. a lőcsei gimnáziumban kapott tanári széket, s rövid idő mulva a prágaiegyetem magyar nyelvi tanszékén találkozunk vele. Ugyanis Scheicherindítványára a prágai egyetemen a magyar nyelv számára is tanszéket állítottakfel, melyre Grillparzer pártfogása következtében R.-t választották meg.Prágában irta meg Magyarische Grammatik címü művét, s ez a tudós világban nagyelismerésre talált. Ezenkivül német fordításokat adott a magyar lirikusokból,Kritische Blätter cím alatt pdig irodalmi folyóiratot szerkesztett. Thun Leógróf ultramontán törekvései következtében visszatért hazájába s itt keresettmagának alkalmazást. Az októberi diploma megjelenésekor emlékiratotszerkesztett, melyben arra sürgette a kormányt, hogy a germanizátorokatbocsássa el. Ez alkalommal nevezték ki a pesti állami gimnázium tanárává.Legelhanyagoltabbnak a kritikai tért találván, előfizetést hirdetett a KritikaiLapok címü folyóiratra; ebbe később a tanügyet is felvette, s Kalauz névvelcserélte fela régi címet, de pártolás hiánya miatt csakhamar megszünt ajóravaló vállalat; ezután Majláth Kálmán gróffal együtt a Vezér címü politikailapot szerkesztette. Ezenkivül nagy szorgalommal gyüjtötte az anyagot atudományos magyar grammatikához, melynek szerkesztésével a magyar tud.akadémiabizta meg. 1863. az összehasonlító nyelvtudomány egyetemi magántanáráváképesítették, 1866. pedig a német nyelv és irodalomnak rendes egyetemi tanáralett. Részben az ő érdeme, hogy létrejött a budapesti tanáregyesület. Utolsómunkája, mely élénk vitákra adott alkalmat, az ikes ragozás ellen irt elevenakadémiai értekezése volt.

Forrás: Pallas Nagylexikon



Maradjon online a Kislexikonnal Mobilon és Tableten is