Riga

(Righa, Ria-Lin), Livonia orosz tartománynak és R. járásnak, orosz-ortodox püspöknek és evangélikus konzisztoriumnak székhelye a Düna mindkét partján, homokos és áradásoknak kitett vidéken, 15 km.-nyire a R.-i öböltől, vasút mellett, (1881) 169 329 (köztük 107 300 evangélikus, 24 000 orosz-ortodox, 10 095 r. kat., 8561 raszkolnik, 20 113 izraelita; nemzetiség szerint 66 775 német, 49 974 lett, 31 976 orosz és 3197 lengyel), 1893-ban 183 268 lak., jelentékeny iparral és kereskedéssel; 102 gyára közül 16 gőzfürész, 10 sör-, 8 gép-, 5 szivar-, 3 bőr-, 2 papir-, 1 vagon-, 1 cementgyár, 5 gőzmalom, néhány posztó-, selyem- és pamutszövő. A bevitel az 1886-92-iki átlagban évenként 20-22, 1893. pedig 26,38 millió rubel volt, amiből Németországra 17,6, Nagy-Britanniára 46, Belgiumra 13,1% estt; a kivitel 1886-92. átlagban évenként 49,73, 1893-ban 46,99 millió rubel, ebből Németországra esett 10,2, Nagy-Britanniára 44,3, Belgiumra 19,3, Franciaországra 16,3%. A legfontosabb beviteli czikkek: pamut, szén, koksz, mesterséges trágya, nyers kréta, hering és kávé. A gabonakivitel csökkent (azelőtt évenkéntátlag 16 millió, 1893. csak 9 millió pud volt); rajta kivül kivisznek lent, fát (11 millió rubel értékben), lenmagot, olajpogácsát és nagy mennyiségben tojást. 1893. R.-ba érkezett 1622 hajó és eltávozott 1652. R. a belvárosból és 3 külvárosból (a szentpétervári és moszkvai a jobb, és a mitaui a bal parton) áll; a Dünán egy hajó- és egy 745 m. hosszu vasúti híd vezet át. A belső város, amelyet 1858-ig még falak fogtak körül, egészen középkori jellegü; a külvárosok széles és egyenes utcákból állanak; amabban vannak a legérdekesebb emlékek. Az 1494-1515-ig épült gót kastély, amely egykoron a kardvitézek nagymesterének volt lakóhelye, most a kormányzó palotája; azelőtte elterülő téren 8 m. magas gránitoszlopon áll I. Sándor szobra Pacificatori Europae felirattal. A város DNy-i részében a régi városházzal szemben a fekete fejüek nevü szövetkezetnek 1201-ből való házában érdekes gyüjtemény van. Ugyancsak érdekes régiséggyüjtemények vannak az ugynevezett Kis- és Nagy-céh gót házaiban is. A templomok közül a kiválóbbak: a Szűz Máriáról elnevezett templom a XIII. sz.-ból, állítólag földünk legnagyobb orgonájával; a Szt.-Péter-templom. Van R.-nek azonkivül geologiai, archeologiai gyüjteménye, nyilvános könyvtára, szinháza, firenzei ízlésben épített börzéje, Herder emlékszobra. A jótékonysági intézetek és iskolák közül a jelentékenyebbek: a politechnikum 7 alosztállyal, 1894-ben 38 docenssel és 984 hallgatóval, a hajósiskola, nagyszerü árvaház, 2 kórház stb. Tudományos társulatai a balti történelmi és régészeti társulat, a természettudományi és az irodalmi társulat. A városnak van 2 nyilvános kertje; É-ra tőle elterül a császári kert; ettől DK-re a Schützengarten és a várostól egészen K-re a Wöhrmann-park, egy angol kert. R.-t 1201. Albert püspök alapította és későbben falakkal is körülvétette. 1255. érseki székhellyé lett; ugyancsak a XIII. sz.-ban belépett a hanza-szövetségbe és kereskedelme által jelentékenyen meggazdagodott. 1522. fölvette, Knopken szavait követve, a reformációt. 1547-ben lengyel uralom alá került. 1621 szeptember 15-én elfoglalta Gusztáv Adolf. XI. Károly 1660-ban Livonia fővárosává tette. 1656. ostromolták az oroszok, 1700. a szászokkal egyesült lengyelek, akiket a következő évben XII. Károly nagy veszteséggel elűzött. 1710 jul. 4. kemény ostrom után az oroszok birtokába esett. 1812. a franciák ostromolták és részben összelődözték. Jelenleg csak a Dünamünde erősség védi. R.-tólHerzonig vezető csatorna építését tervezi az orosz kormány 500 millió frank költségelőirányzattal.

Forrás: Pallas Nagylexikon