Rigas
híres emberek
Konstantin, új-görög szabadságdalnok és vértanu, szül.
Velesztinoszban (a régi Phera, Tesszáliában) 1754., kivégezték Belgrádban 1798.
Az oláhországi hoszpodár szolgálatában Bukarestben nagy nyelvismeretre tevén
szert, sokat foglalkozott költészettel, zenével és főképen földrajzi
tudományokkal. A francia forradalom hatása alatt egyesületet alakított, melynek
célja volt, Görögországot a porta uralma alól felszabadítani. 1790. Bécsbe
ment, honnan az egyesület főbb tagjaival titkos levelezéstfolytatott s görög
harci dalok és versek által igyekezett népénekszunnyadozó szabadságérzetét
felkölteni. Ugyancsak itt készítette el Görögország nagy térképét régi és új
helynevekkel. Hogy Bonaparte tábornokot tervének megnyerje, 1797. Velencébe
utazott, de midőn onnan visszatért, a bécsi kormány Triestben elfogatta s
kiszolgáltatta a török kormánynak, mely őt főbe lövette. Költeményei
összegyüjtve 1814-ben Jassyban jelentek meg. Valószinüleg ő a szerzője az u. n.
görög marseillaisenek is. Életrajzát Perrhevosz Kristóf irta meg (Athén 1860).
V. ö. Edmonds, R. Pheraios (London 1891).
Forrás: Pallas Nagylexikon
Maradjon online a Kislexikonnal Mobilon és Tableten is
|