Rigi

14 km. hosszu, 6-7 km. széles hegytömeg a Glarni-Alpokban, Svájc és Luzern svájci kantonok határán, a Vierwaldstätti-, Zugi- és Lowerzi-tavak közt. A szabálytalan négyszögalaku Rigi a Vierwaldstätti-tó küssnachti ágától DK-re a Moutáig nyulik; Ny-i részében a Kulm (1800 m.), a Dossen (1681 m.), a Rotstock (1663 m.), a Scheideck (1648 m.) stb. a legmagasabb csúcsok; K-i, mészkőből álló részében pedig a Hochfluh (1702 m.) és a Vitznauerstock (1454 m.). Az Alpok szélén 3 tó közti lapályon emelkedő hegyről van egész Svájcban egyike a legszebb kilátásoknak. A csúcsrólbelátható kör leghosszabb átmérője (a Dôletól a Jurában a Biberach melletti Bussenig) 320 km. hosszu. É. felőlGoldauból és Lowerzből D. felől Gersauból és Wäggisből, Ny. felől Greppenből és Küssnachtból jó utakon lóháton v. gyalog 3-4 óra alatt föl lehet rá jutni. A forgalom legnagyobb részét azonban az 1868-75-ig épített Rigi-vasutak közvetítik. mig 1815. mág egy kis menedékház elég volt a turisták befogadására, jelenleg 70-100 000 fordul meg rajta évenként. A Kulmon palotaszerü szállodák állanak; 2 km.-rellejebb van a Rigi-Staffeln álló, amelynél a Rigire felvezető összes utak találkoznak, ettől D-re pedig a Rigi-Kaltban klimatikus gyógyhely és nem messze ettől a känzeli (1470 m.), amelyről a Vierwaldstätti-tóra a legszebb kilátás nylik. A K. felé elhúzódó nyergenállanak Rigi-First (1462 m.) és Rigi-Scheideck nevü szállodák, amely utóbbinál vastartalmu ásványvizforrás is van. Az arth-kulmi vasúton szép és kies völgyben látható Rigi-Klösterli (1315 m.) búcsujáró kápolnával és nehány vendéglővel. A Rigi D-i lábánál 1895. szanatoriumot rendeztek be mellbetegek számára. V. ö. Rütimeyer, Der Rigi. Berg, Thal und See (Basel 1877); Türler, Der Rigi (Luzern 1893).

Forrás: Pallas Nagylexikon