Rigvéda

(szánszkrit) a. m. a dalok tudománya, az ó-ind irodalom legrégibb s legfontosabb műve. Még hozzávetőleg is bajos korát meghatározni, némelyek csillagászati okokból Kr. e. 4000-2400 időbe teszik a legrégibbR.-himnuszok keletkezését, mások Kr. e. 1500-1000-ből keltezik a R.-verseket. Különféle dalnokcsaládok szerepelnek mint az egyes himnuszok szerzői. Mintegy 1028 himnuszból áll a jelenlegi R.-szöveg, mely tiz könyvre osztva körülbelül akkora terjedelmü, mint Homer összes költeményei. Művelődéstörténeti értékét alig lehet a R.-nak túlbecsülni. Hű képét adja a régi indek életmódja,szokásai és vallásos szertartásainak. Költői szépségü helyekben is bővelkedik s egyeshimnuszai remek hangulatos költemények. Eredeti szövegét kiadták: Müller Miksa, R. Sanhita the sacred hymns of the Brahmans, together with the commentary ofSayanakarya (II. kiad., London 1891, 6 köt.). Latin betüs átirásban: Aufrecht (Berlin 1861-63, II. kiad.Bonn 1877); Oldenberg, Die Hymnen des R. (I. köt.), Metrische u. textgeschichtliche Prolegomena (Berlin 1888). Németre fordtották: Grassmann (Lipcse 1876-77); Ludwig, Der. R. oder die heiligen Hymnen der Brahmana, zum ersten Male vollständig ins deutsche übersetzt (Prága 1876-88, 6 köt.); Geldner és Kaegi, Siebenzig Lieder des R. (Tübinga 1875). Angolra fordították: Wilson Cowell és Webster (London 1850-88, 5 köt.); Griffith (Benáresz 1889-92, 4 köt.); Müller Miksa (London 1869) és Vedic Hymns (Sacred Books of the East 32, Oxford 1891). Franciára fordították: Langlois (Páris 1872, igen rossz fordítás); Bergaigne, 40 hymnes trad. et comm. (u. o. 1895).

Forrás: Pallas Nagylexikon