Rimini

(az ókori Ariminum), az ugyanily nevü járás és püspökség székhelye Forli olasz tartományban, a Marecchia és Ausa torkolata közt, vasút mellett, (1881) 10 838, mint község 37 078 lak., halászattal, selyemszövéssel és kénbányával; tengeri fürdővel; nyilvános könyvtárral, amelyet 1617. Gambalunga alapított, régiségtárral, többféle római régiséggel (Porta Romana v. Arco d"Augusto, 14 m. magas diadalkapu, amelyet Augustus tiszteletére emeltek a Via Flaminia befejezésének emlékére; 7 íves márványhíd, amelyet Augustus kezdett építeni és Tiberius fejezett be). A szt. Ferencről elnevezett templom (Tempio dei Malatesta) tiszta renaissance ízlésü, de be nem fejezett épület, amelyet 1447-55. Ghismondo Malatesta építtetett Leo Battista Alberti tervei szerint. Számos síremlékkel. E templom előtt látható V. Pál pápa bronzszobra. A Julius-Caesar-téren egy XV. sz.-beli emlékkő áll a Rubiconon való átkelés emlékére. A Malatesták palotája belső díszeitől most meg van fosztva; ennek egyik termében ölték meg Francesca da R.-t, akit Dante a Pokolban és Silvio Pellico egyik tragédiájában örökített meg. R., eredetileg umbriai város, Kr. e. 269. a rómaiak gyarmatává lett, akik erős várrá tették. Az exarchatus korában a Pentapolis maritima egyik tagja volt. Nagy Károly pápai birtokká tette. III. Ottó a Malatestákat tette benne császári helytartókká, akik csakhamar függetlnítették magukat. 1501. elvette tőlük Borgia Lukrécia; két évvel későbben elfoglalták a velenceiek, 1528. pedig a pápai hatalom. V. ö. Tonini, Storia Riminese (1860); Yriarte, R. (Páris 1882); Cartonini, Histoire civile et religieuse de Rimini (1880).

Forrás: Pallas Nagylexikon