Rioja

La (ejtsd. rioha), 1 régi neve a borban és gabonában gazdag, részint halmos, részint sík vidéknek, amely csaknem egészen Logrono spanyol tartományból áll. Az Ebro és a D-i hegyláncok (Montes de Oca, Sierra de la Demanda 2305 m., Pico de Urbion 2252 m., Sierra Cebollera 2176 m., Del Moncavo 2349 m) közti hosszusága 115 km. A R. alta és a R. bajára osztják; amaz Logrono fölött az Ebro és az Iregua mellett, emez ettől DK-re terül el.

2. R., Argentina Ny-i tartománya a D. sz. 72¹/₂ és 32, a Ny. h. 65 és 70°, Catamarca, San Juan, San Luis és Córdoba közt, 90 600 km² területtel, 86 000 lak. Ny.-on az Andok takarják, amelyekben 6000 m.-nyi magas csúcsok vannak. A Pena Negra (4080 méter) és Corne Caballo (4356 méter) nevü hágók vezetnek át rajtuk. Benne emelkedik továbbá a 6020 méternyi magasra emelkedő Sierra de Famatina és a Sierra de Velasco. Córdoba és San Luis felől azonban sós puszták fedik. Ezek között alacsonyabb hegyláncok húzódnak el, aminő a Sierra Malanzan. Fő folyója a Vermejo (felső részében Rio Jaguel). A száraz éghajlat nagy szélsőségeket tüntet föl. Eső nagyobbára csak december elejétől márciusig esik. A hegység ércekben, sőt aranyban és ezüstben is bővelkedik, de az érctelepek csak nehezen férhetők hozzá. A lakosság nagyobbára korcsokból áll, akik földmíveléssel foglalkoznak. A fő termékek: búza, bor, lucerna és narancs. A főváros La R. a sík vidék Ny-i szélén, a Sierra Velasco lábánál fekszik, szép narancsligetek közt, vasút mellett, 6000 lak.

Forrás: Pallas Nagylexikon