Kisszótár


Magyar Magyar Angol Angol
Ritter... ----

Magyar Magyar Német Német
Ritter... ----

Címszavak véletlenül



Címszó:
Tartalom:

Ritter

1. Ágost, német technikus, szül. Lüneburgban 1826 dec. 11. A hannoveri politechnikumon és a göttingai egyetemen tanult, aztán különböző gépgyárakban volt alkalmazva. 1856-ban az akkori hannoveri politechnikai iskolán a mekanika és a gépészet tanára lett, 1870. az aacheni technikai főiskolához hivták meg. Művei: Lehrbuch der analytischen Mechanik (2. kiad. Lipcse (1883); Elementare Theorie und Berechnung eiserner Dach- und Brückenkonstruktion (5 kiad. u. o. 1894); Lehrbuch der technischen Mechanik (6-ik kiad. u. o. 1892); Lehrbuch der Ingenieur-Mechanik (Hannover 1873 és 1876, 2 kiad. Lipcse 1885); Anwendungen der mechan. Wärmetheorie auf kosmologische Probleme, stb.

2. R. Henrik, német filozofia iró, szül. Zerbstben 1791 nov. 21., megh. Göttingában 1869 febr. 3-án. Filozofiai és teologiai tanulmányainak befejezése után Berlinben habitálta magát 1817., 1824-ben a filozofia rendkivüli tanára u. o., 1831. rendes tanár Kielben, 1837-től kezdve Göttingában. Filozofiai nézeteiben Schleiermacher nyomán jár és a keresztény világnézet főbb dogmáit igazolja. Igazi jelentősége historiai műveiben van. A főbbek: Allgemeine Geschichte der Philosophie (Hamburg 1829-55, 12 köt.); Die christliche Philosophie (1858-59, 2 kötet); Versuch zur Verständingung über die neueste deutsche Philosophie seit Kant (1853). Egyéb művei: Abriss der phil. Logik (2, kiad. 1829); Über die Erkentniss Gottes in der Welt (1836); Kleine phil. Schriften (1839-40, 3 köt.); Principien der Aesthetik (1840); Logik und Metaphysik (1856, 2 köt.); Encyclopaedie der phil. Wiss. (1862-64, 3 köt.); Phil. Paradoxa (Lipcse 1867); Über das Böse und seine Folgen (1869). Prellerrel együtt: Historia phil. graeco-romanae (7. kiad. Gotha 1888).

3. R. Henrik, amerikai festő, szül. Montrealban (Kanada) 1816 máj. 26., megh. Angolországban 1853 dec. 21. Hamburgban Grögernek és Düsseldorfban Sohnnak volt tanítványa. Jordan berlini genreképfestő hatása alatt készült, többnyire humoros, a tengerészéletből vett képeinek nagy sikerük volt. A legnépszerűbbek voltak: Angol dragonyosoktól elcsípett csempészek; A szájhős; Házassági ajánlat Normandiában; A tengerész vizbe fult fia; A vadorzó; de leginkább A tengerészapród prédikációja (1852. kölni muzeum).

4. R. Károly, az újabbkori tudományos földrajz megalapítója, szül. Quedlinburgban 1779 aug. 7., megh. Berlinben 1859 szept. 28. Igen sokat utazott Európa minden részében. 1820-ban a berlini egyetemen a történelem rendkivüli tanárává lett. Ő mondta ki először, hogy a földrajznak a földdel, mint az ember lakóhelyével kell foglalkoznia, csak ez emelheti a tudományok közé. Tőle ered az összehasonlító földrajz elnevezés, melyet néhány évtizeden át a tudományos földrajzzal azonos értelmünek tekintettek. A m. tud. akadémia 1858. választotta meg külső tagjának. Fő műve: Die Erdkunde im Verhältnis zur Natur und zur Geschichte des Menschen (Berlin 1817-1818, 2 köt.). Ennek újabb, nagyon bővített kiadása befejezetlen maradt; csak Afrika jelent meg belőle 1 kötetben (1822) és ?zsia 9 kötetben (1832-1859). Egyéb művei: Európa (2 köt. 1804-1807); Vorhalle Europäischer Völkergeschichten vor Herodot (1820); Einleitung zur allgemeinen vergleichenden Geographie und Abhandlungen zur Begründung einer mehr wissenschaftlichen Behandlung der Erdkunde (Berlin 1852). Halála után összegyüjtött és kiadott fölolvasásainak címei: Geschichte der Erdkunde und der Enteckungen, Allgemeiner Erdkunde (1862) és Europa (1863).

5. R. Móric, német történetiró, szül. Bonnban, Berlinben és Münchenben végezte; ezután mint a müncheni történeti bizottság tagja, a wittelsbachi fejedelmek levelezésének kiadása körül fáradozott. Erre a Briefe und akten zur Geschichte des Dreissigjährigen Kriegs (München 1870-1878, 1-3. köt.) forrásmunkát adta ki. 1867. magántanár lett Münchenben, 1873. pedig rendes tanárnak nevezték ki Bonnban. Egyéb művei: Geschichte der deutschen Union (Schaffhausen 1867-73, 1. és 2. köt.); Sachsen u. der Jülicher Erbfolgestreit (München 1873); Deutsche Geschichte im Zeitalter d. Gegenreformation (Stuttgart I. 1886, II. 1892-94). Számos becses értekezést irt a Sybel-féle Histor. Zeitschriftbe a reformáció és ellenreformáció korából; Intersuchungen über die pfälzische Politik címü értekezése (Histor. Zeitschr. után a Századok 1895., 485. old.), fontos adalék Bethlen Gábor történetéhez.

6. R. Pál, német festő, szül. Nürnbergben 1829 márc. 4. Négy éves korában süketnéma lett, Heideloff Károlynak volt tanítványa, azután beutazta Francia- és Olaszországot és Ausztriát. Eleinte többnyire csak illusztrációkat, rézkarcokat készített építészeti munkák számára, de utóbb a festészetre adta magát. Nürnberg városának egyes részeit ábrázoló festményei: A Szt.-Lőrinc-templom belseje; A Paller-féle ház udvara; A szép kút; A régi Schranne a Sebaldus-templommal 1632-ben; A városház tere és a Vásártér; ugy az építészeti rész szabatosságánál, festői ábrázolásánál, mint az alakok elvenségénél, a többnyire történeti csoportok művészi elrendezésénél fogva nagyon sikerülteknek mondhatók. - Öccse R. Lőrinc (szül. Nürnbergben 1832 nov. 27.), főleg építészeti könyvek számára készít rajzokat. Malerische Ansichten aus Nürnberg címmel (Berlin 1876, szöveg Dohmétól) 25 rézkarcot adott ki.

Forrás: Pallas Nagylexikon



Maradjon online a Kislexikonnal Mobilon és Tableten is