Kisszótár
Címszavak véletlenül
|
Rjazanföldrajz 1. orosz kormányzóság Vladimir, Tabbov, Tula és Moszkva közt, 42 099 km2 területtel, 1 952 675, egy km2-re 46,5 lakossal. Az Oka két egyenlőtlen részre osztja: a kisebb É-i, a mescserjákok földje alacsonyabb, homokos, helyenként erdők és mocsarak borítják; a D-i nagyobb, r.-i vidék emelkedettebb és termékenyebb; legmagasabb helysége 198 m.-nyi magasban van. Az Oka benne 510 km., hajózható mellékvizei itt a Pronia és Para. A Don s DK-i szögletét vágja át és fölveszi a Liesznoj-Voroneszt. Legnagyobb tavai a Szokorevo, Szvjatoje, Zubovoje és Belikoje. Az éghajlat, az É-i részt kivéve, száraz. Az egész területnek 56%-a szántó és kert, 16%-a legelő és rét, 20%-a erdő, amelyek leginkább az É-i részeken vannak. A lakosok nagy-oroszok. Járásai: Dankov, Jegorjevszk, Kasszimov, Mihajlovo, Pronszk, Ranenburg, R., Rjazsszk, Szapozsok, Szaraiszk, Szkopin és Szpasszk. 2. R. (Perejasznlavl Rjazanszkíj), az ugyanily nevü kormányzóság és járás meg püspökség székhelye a Trubezs magas és meredek partján, közel az Okához, vasút mellett, (1894) 30 319 lak., pamutfonással, gyertya-, malátakészítéssel, szesz- és sörgyártással és élénk kereskedéssel, amelynek cikkei a gabona, műiparcikkek és szarvasmarha. A termékeny vidéken fekvő város legszebb része egy kis patak körül van; itt áll a magas kupolával ellátott Uszpenszkíj székesegyház 2 csodatevő képpel és régi egyházi szerekből álló gazdag gyüjteménnyel; a püspöki palota, egykoron hercegek lakóhelye; két más templom, amelyben több R.-i herceg és főpap ereklyéit őrzik. A XI. vagy XII. sz.-ban alapított város a róla elnevezett hercegségnek volt székvárosa, 1365. a tatárok dúlták föl és 1617. a moszkvai nagyhercegséghez csatolták. Forrás: Pallas Nagylexikon Maradjon online a Kislexikonnal Mobilon és Tableten is |
|