Roas
uralkodó, király
vagy Rua, Rugha, vagy Rugila, Mundzukkal, Optarral,
Oibarsszal együtt az V. sz. első felében a hunnok királya volt. Testvérei közt
ő vált ki leginkább. A bizánci császár tábornokká nevezte ki s 350 font aranyat
fizetett neki évi segítségül. Még 423 előtt összebarátkozott a hunnoknál
kezesül levő Aetiusszal, az «utolsó római hős»-sel, kinek kivánsága szerint
utóbb 60 000 hunnal segítette Johannest, hogy Valentiniánus ellenében a
nyugatrómai trónja emelje; azonban hiányában ment a csatérre, később érkezett.
Aetius kibékült Valentinianus anyjával, Placidiával, a hunnoknak azonban
ajándékokkal is csak egy részét téríthette haza, a másik a galliai Arelátot
ostromló nyugati gótok ellen indult s békére is szorította őket. 433. a már
Pannoniában is letelepedett hunnok Aetius kérelmére ujból megjelentek
Itáliában, hogy visszaadhassák Aetiusnak a fővezéri méltóságot s kierőszakolják
számára a patriciatust. Maja az amilzurok, itimarok, tonózurok, boiszkok stb.
népeinek a keletrómaiakkal való szövetséget akarta megakadályozni s háboruval
fenyegette a keleti császárt, ha Mama és Atakam királyok szökevény fiait ki nem
adja. Az alkudozások közben azonban 433-435 közt meghalt.
Forrás: Pallas Nagylexikon
Maradjon online a Kislexikonnal Mobilon és Tableten is
|