Robbanás

(explosio), szerfelett heves hatás, amelynek oka különféle lehet.

1. R. állhat elő akkor, ha zárt edényben valamely test nagy erővel kiterjed (p. ha zárt edényben viz fagy meg), vagy ha rohamos gáz- vagy gőzfejlődés történik és ezeknek nyomását az edény falai ki nem birják, minek folytán az edény falai szétvettetnek.

2. R. következik be némely vegyületek képződésénél, igy p. hidrogénnek és oxigénnek vizzé való egyesülésekor, vagy mikor hidrogén és klór sósavvá egyesülnek, mert ez esetekben igen magas hőmérsék keletkezik, amely e gázalaku testeknek rendkivül nagy feszítő erőt kölcsönöz.

3. R. történik, ha valamely test zárt edényben igen gyorsan ég el és ekkor hirtelen nagy nagymennyiségü gáz fejlődik, amelynek feszítő ereje az égésnél létrejövő hőmérsék következtében rendkivül nagy lesz. Ilyen test p. a lőpor.

4. És végül R. következik be némely vegyület szétbomlásakor is, amelyeknél a bomlás hirtelen és nagy melegfejlődéssel történik. Ilyenek p. a klórnitrogén és jódnitrogén, amelyek igen gyenge mekanikai behatásra (a jódnitrogén már a megérintéskor) rendkívül hevesen felrobbannak.

Forrás: Pallas Nagylexikon