Kisszótár


Magyar Magyar Angol Angol
Roberts... ----

Magyar Magyar Német Német
Roberts... ----

Címszavak véletlenül



Címszó:
Tartalom:

Roberts

1. Dávid, skót festő, szül. Stockbridgeben 1796 okt. 2., megh. Londonban 1864 nov. 25. Az edinburgi akadémián tanult, a londoni Drury-Lane szinháznak díszletfestője volt, majd az építészeti és tájképfestésre adta magát s beutazta Spanyol-, Francia- és Németországot meg a Keletet. Utazásairól képes műveket adott ki. Ezek: Picturesque sketches in Spain (London 1835-1836); The Holy Land, Syria, Idumea, Arabia, Egypt and Nubia (u. o. 1842-49, 3 köt.); Egypt and Nubia (u. o. 1846-49, 3 köt., új kiad. u. o. 1856, 6 köt.). Legkitünőbb építészeti képei: A roueni székesegyház belseje; Az antwerpeni Szt.-Pál-templom szentély (u. o., Vernon-képtár); A burgosi székesegyház belseje (u. o.).

2. R. Frigyes Sleigh, angol tábornok, szül. 1832 szept. 30. Legelőször 1857. Delhi ostrománál tünt ki, 1867-68. mint a bengaliai csapatok szállásmestere szolgált Abissziniában, 1871-72. pedig a lushai-i hadjáratban. Az első afghán háboruban a Kuram-völgyön felvonuló angol csapatokat vezényelte és 1878 dec. 1. a 3214 m. magas Peivar-szorost elfoglalta az ellenségtől. A második afghán háboruban mint fővezér 1879 okt. 12 megszállotta Kabult és a következő év szept. 1. Ejub khán csapatait Kandahat falai alatt teljesen tönkre tette. Jutalmul báróságot nyert s miután 1881. rövid ideig Natal gyarmatot kormányozta, visszatért Madraszba s 1885. az indiai császárság területén főparancsnok lett. 1886. Birmát hódította meg könnyű szerrel. 1892. visszatért Angliába.

3. R. Sándor báró, német iró, szül. Luxemburgban 1845 aug. 23. Mint porosz katonatiszt részt vett az 1866. és 1870-71-iki hadjáratokban és később tanár volt az erfurti hadi iskolán. 1883. hosszabb utazásokat tett és aztán Drezdában, végre Wiesbadenben telepedett le. 1886 óta Berlinben él. Nevezetesebb munkái: Es und Anderes (Drezda 1890, 4 kiad.); Unmusikalisch und Anderes (u. o. 1887, 2 kiad.); Satisfaction. Das zersprungene Glück. La Speranza (Stuttgart 1889); Lon (Drezda 1887, 3 kiad., magy. ford.) Tábori R.); Revanche (Lipcse 1889); Die schöne Helena (Drezda 1890); Preisgekrönt (Stuttgart 1890, 2 köt.); Majestät (Lipcse 1892) és a Statisfaction című szindarabja (Reclams Univeresalbiblioth. 1892).

Forrás: Pallas Nagylexikon



Maradjon online a Kislexikonnal Mobilon és Tableten is