Rőcei hegycsoport
földrajz
a gömör-szepesi Érchegység egy jelentékeny csoportja, mely
É. felé a Garam és Gölnic közti nyereg által közvetlenül az Alacsony-Tátra
királyhegyi csoportjával áll kapcsolatban; a hegység innen három egymással
párhuzamos vonulatban húzódik DK. felé, melyek a murányi vagy ilosvai völgy,
csetneki völgy, Sajó és Dobsina folyók völgyeinek közét hálózzák be. Ezen ágak
É-on a Garam melletti Tresznyik (1398 m.) hegyből indulnak ki, legalacsonyabb
és legkisebb a Dobsina és Sajó közti vonulat; ezzel párhuzamosan húzódik a Sajó
és Csetnek közti ág, melynek legmagasabb emelkedése a Stolica (1480 m.); ezen
ág a Sajó felé a Nadabula melletti Ivagyó hegyben (954 m.) ér véget, D. felé
azonban a 439 m. mély gencsi hágón túl a pelsüci Nagyhegy (846 m.) emelkedik,
mely köröskörül meredekül aláereszkedő és igen kiterjedt (10 km. hosszu, 5 km.
széles) fensíkot alkot. A csetneki és ilosvai völgy közti ág, melyet a murányi
hágó (965 m.) a murányi fensíktól választ el, a Kakas (Kohut) csúcsban 1411 m.
magasságot ér el; odább DK. felé e hegyvonulat gyorsan ereszkedik alá s Pelsüc
mellett szintén fensíkszerü jelleget ölt.
Forrás: Pallas Nagylexikon
Maradjon online a Kislexikonnal Mobilon és Tableten is
|