Rocky-Mountains
földrajz
(ejtsd: rokki mauntinsz) vagy sziklahegységek, összefoglaló
neve É.-Amerika nyugati része hegységeinek, a 35-64° É. sz. és a 100-130° K. h.
között, Arizona, Új-Mexikó, Colorado, Utah, Wyoming és Montana unióbeli államokban
és British-Columbiában. A R. mint a nagy folyamok: a Trio Grande, Colorado és
Arkansas forrásvidéke, határt jelez a közép síkság közt K.-en s a Sierra Nevada
által a Csendes-oecántól elválasztott fensíkok és terraszok között Ny.-on. A
hegység a síkságból aránylag meredeken emelkedik ki; párhuzamos láncokból áll,
amelyek kisebb-nagyobb síkságokat és völgyeket foglalnak magukba; oldalágak
minden oldalról ágaznak szét; a magasság 4700 m.-re emelkedik. A R. valóságos
kincses bányái az aranynak, ezüstnek, réznek, ólomnak, vasnak, szénnek és más
ásványoknak. Jellemző fái a sárga fenyő (Pinus ponderosa Dougl.) és a hegyi
mahagonifa (Cercocarpus), aztán van sok nyárfája és ezüstragyogásu
Buffalo-cserjéje (Shepherdia argentea Pursh.). A hegyrendszert az É-i síkság
folyója és a Misszuri völgyei három részre osztják.
Forrás: Pallas Nagylexikon
Maradjon online a Kislexikonnal Mobilon és Tableten is
|