Roder

1. Adolf, iró és néptanító, szül. Ecsényben (Somogy) 1833 dec. 11. A tanítói pályára lépve, mind publicisztikai, mind társadalmi téren sokat tett a honi zsidóság megmagyarosítása érdekében. Szerkesztett több vidéki lapot (Jenseits der Donau, Magyar Honpolgár, Vasmegyei Figyelő, Eisenburger Nachrichten), a mellett pedig több nyelvtani művet irt, melyek közül főkép a Brieflicher Unterricht für des Selbstudium der ung. Sprache (III. kiadás Lipcse, Morgenstern) nagyon elterjedt. Többi művei: Unterrichtsstunden für das Studim der ungar. Sprache; Magyar és német beszélgetések vasúti és gőzhajózási hivatalok számára; Levélszerinti oktatás a német nyelv tanulására. 1893-ban 42 évi tanítóskodás után nyugalomba lépvén, az arany érdemkeresztet kapta. Fia Radó Antal iró.

2. R. Alajos, egyházi iró, nagyváradi apátkanonok, szül. Kisbényen (Esztergom) 1812 szept. 4., megh. Budapesten 1878 márc. 4. Középiskoláit Tatán, Fehérvárot és Nagyszombatban, a teologiát a pesti egyetemen végezte. Pappá szentelték 18435. Káplán volt Budavárban, 1840-41. helyettes pesti egyetemi hitszónok és hittanár, 1841. végén felsőludányi plébános, 1853 márc. 29. egyetemi hittanár, 1859. a felsőbb neveléstudományok tanára, 1859 dec. 23. esztergomi t. kanonok, 1861. a Szt.-István-társulat másodelnöke, 1862-1866. érseki biztos, 1866. budapesti kir. főigazgató, 1867. nagyváradi kanonok, majd széplaki apát, 1869. a Ferenc-József-intézet, 1870. a nagyváradi és 1872 febr. a budapesti papnevelő-intézet kormányzója, 1877. közép-szolnoki főesperes. Nevét a három fokozatu Bibliai történetek c. iskolai könyvével örökítette meg, melyet a Szt.-István-társulat adott ki (1850, 1852, 1855). V. ö. Zelliger A., Egyházi irók csarnoka és Szt.-István-társulat encycl. (12. köt. 217-218. old.)

Forrás: Pallas Nagylexikon