1. Adolf, iró és néptanító, szül. Ecsényben (Somogy) 1833
dec. 11. A tanítói pályára lépve, mind publicisztikai, mind társadalmi téren
sokat tett a honi zsidóság megmagyarosítása érdekében. Szerkesztett több vidéki
lapot (Jenseits der Donau, Magyar Honpolgár, Vasmegyei Figyelő, Eisenburger
Nachrichten), a mellett pedig több nyelvtani művet irt, melyek közül főkép a
Brieflicher Unterricht für des Selbstudium der ung. Sprache (III. kiadás
Lipcse, Morgenstern) nagyon elterjedt. Többi művei: Unterrichtsstunden für das
Studim der ungar. Sprache; Magyar és német beszélgetések vasúti és gőzhajózási
hivatalok számára; Levélszerinti oktatás a német nyelv tanulására. 1893-ban 42
évi tanítóskodás után nyugalomba lépvén, az arany érdemkeresztet kapta. Fia Radó
Antal iró.
2. R. Alajos, egyházi iró, nagyváradi apátkanonok, szül.
Kisbényen (Esztergom) 1812 szept. 4., megh. Budapesten 1878 márc. 4.
Középiskoláit Tatán, Fehérvárot és Nagyszombatban, a teologiát a pesti
egyetemen végezte. Pappá szentelték 18435. Káplán volt Budavárban, 1840-41.
helyettes pesti egyetemi hitszónok és hittanár, 1841. végén felsőludányi
plébános, 1853 márc. 29. egyetemi hittanár, 1859. a felsőbb neveléstudományok
tanára, 1859 dec. 23. esztergomi t. kanonok, 1861. a Szt.-István-társulat másodelnöke,
1862-1866. érseki biztos, 1866. budapesti kir. főigazgató, 1867. nagyváradi
kanonok, majd széplaki apát, 1869. a Ferenc-József-intézet, 1870. a nagyváradi
és 1872 febr. a budapesti papnevelő-intézet kormányzója, 1877. közép-szolnoki
főesperes. Nevét a három fokozatu Bibliai történetek c. iskolai könyvével
örökítette meg, melyet a Szt.-István-társulat adott ki (1850, 1852, 1855). V.
ö. Zelliger A., Egyházi irók csarnoka és Szt.-István-társulat encycl. (12. köt.
217-218. old.)
Forrás: Pallas Nagylexikon