Roederer

Péter Lajos gróf, francia államférfiu és publicista, szül. Metzben 1754 febr. 15., megh. 1835 dec. 17. Szülővárosában és Strassburgban jogot tanult, s 1780. Metz beválasztotta a nemzetgyülésbe, hol a jakobinus klub tagja, a 1791 nov. óta a Szajna départemenet főügyésze volt. A tanács, mint a királyi családnak adott (1792 aug. 10.), hogy jelenjék meg a nemzetgyülésben, összeütközésbe hozta a jakobinusokkal, s ekkor visszavonult thermidor 9-ikéig (1794 jul. 27.); 1796. az akadémia tagja s a közgazdaságtanára lett. Napoleon meghivta az államtanácsba, rábizta a prefekturák szervezését, majd a közoktatásügy vezetését, 1806. pedig József nápolyi királyhoz küldötte, kinek pénzügyminisztere lett, s 1810. a császárság grófjává tette. 1813. mint a császár rendkivüli megbizottja Strassburgba ment, a száz nap alatt Burgundiában és Bretagneban a népfölkelést szervezte, a pair-kamara tagja lett, s a waterlooi csata után II. Napoleon javára nyilatkozott. A második restauráció bekövetkeztével R. visszavonult a közélettől, mignem Lajos Fülöp, kinek politikáját támogatta, visszaadta neki a pairi méltóságot. Irta: Louis XI et François I, ou mémoires Pour servir a l"histoire de leur regne (2 köt., Páris 1825); Esprit de la révolution de 1789, et sur les évenements du 20 juin et du 10 aout (u. o. 1831), mely nagy feltünést keltett. Összes műveit (Oeuvres, 8 köt., u. o. 1853-59) emlékirataival együtt fia R. Antal Mária rendezte sajtó alá.

Forrás: Pallas Nagylexikon