Rögzítés

Az oktatási folyamat mozzanata és didaktikai feladat: az ismeretek megszilárdítását jelenti. A ped.-i gyakorlatban a rendszerezést és rögzítést együtt említik, ugyanis a rendszerezés mindig rögzítés is. Vannak viszont olyan rögzítések, amelyek nem jelentenek egyben rendszerezést. ? Az újonnan kialakuló ismeretek asszociáció s kapcsolatai még gyengék, ennek gyakorlati jele, hogy a tanulók az újként tanultakat viszonylag hamar elfelejthetik. A rögzítés az ismeretek stabilitására vonatkozó elvszerű törekvést és az ennek megfelelő speciális tevékenységet jelenti, ezért átszövi az oktatás folyamatát. A megszilárdítás többnyire nem egyszerű ismétlése a tanultaknak, hanem új összefüggések feltárása is. Ezek egyrészt az előzőleg tanultakra, másrészt előreutalásként a később tanulandókra vonatkoznak. Az ismeretek megszilárdítási módja az ismétlés, a tevékenység ek megszilárdítási módja a gyakorlás. Az oktatási folyamat ba való elhelyezkedés szerint megkülönböztethetünk elsődleges, folyamatos és befejező rögzítést. A folyamatos rögzítés több változata közül kiemelhető a logikai rögzítés, amelynek lényege a logikai kapcsolatok feltárása a korábban tanultakkal. A folyamatos rögzítés másik változatának célja a tudásanyag legfontosabb részeinek (alapvető tényeinek, szabályainak, tételeinek) megfelelő aktivizálhatósági szinten tartása. A befejező rögzítés a témaegységek feldolgozásának befejező szakaszában, vagy a tanév végén, rendszerint önálló didaktikai feladat ként valósul meg a tanítási órákon. ? A rögzítés sikerét, eredményességét befolyásolja a feldolgozandó tartalom, a tanuló idegrendszeri és érzelmi állapota, motiváltsága, az ismétlések mennyisége, időbeli eloszlása, az ellenőrzés és értékelés módja. Különösen eredményes a megszilárdítás, ha az közvetlen tevékenységhez kapcsolódik pl. az alkotó alkalmazás során.

Lappints Árpád